1998. évi LV. törvény
a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerződés kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről szóló, 1995. május 19-én aláírt Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1996. március 19-én megtörtént.)
2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
„Szerződés a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról
A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiakban: Szerződő Felek)
tiszteletben tartva egymás területi épségét és a közöttük létező államhatár sérthetetlenségét,
attól a szándéktól vezérelve, hogy megállapítsák azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a magyar-ukrán államhatár rendjének fenntartására, a határkérdésekben való együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás biztosítására,
az alábbiakban állapodtak meg:
I. Fejezet
Alapfogalmak meghatározása
1. Cikk
E Szerződésben használt fogalmak jelentése a következő:
1. illetékes szervek: a Magyar-Ukrán Határbizottságban a Szerződő Felek küldöttségei;
2. határrendsértés: az egyik Szerződő Fél területén az államhatáron vagy közelében bekövetkezett bármilyen sértő cselekmény, amelynek eredményeképpen a másik Szerződő Fél területén kár keletkezik vagy veszélybe kerülnek az érdekei, az ott tartózkodó személyek, azok élete és egészsége.
II. Fejezet
Az államhatár vonala, annak megjelölése és karbantartása
2. Cikk
1. Magyarország, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban, 1947. évi február hó 10-én aláírt Békeszerződés 1. Cikkének 3. pontjában megállapított államhatár a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a helyszínen úgy halad, amint azt meghatározzák:
a) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti államhatár redemarkációjára alakult magyar-szovjet Vegyesbizottság által Moszkvában, 1949. évi július hó 30-án aláírt redemarkációs okmányok;
b) a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság államhatárai csatlakozását megállapító okmányok („Tisza” csatlakozási határjel), melyeket a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság közötti államhatár redemarkálására alakult magyar-szovjet Vegyesbizottság és a Csehszlovák Köztársaság bizottsága írt alá 1949. július 18-án Uzsgorodon;
c) a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Román Népköztársaság államhatárai csatlakozását megállapító okmányok („Túr” csatlakozási határjel), melyeket a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között húzódó államhatár redemarkálására alakult magyar-szovjet Vegyesbizottság, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Román Népköztársaság között húzódó államhatár redemarkálására alakított szovjet-román Vegyesbizottság román delegációja írt alá 1949. július 30-án Moszkvában;
d) a magyar-szovjet államhatár redemarkációs okmányainak mellékletei és kiegészítései, valamint azok a kiegészítések, melyek a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között a magyar-szovjet államhatár rendjének megállapítása, határkérdésekben kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés tárgyában, Budapesten, 1961. évi október hó 3-án aláírt Szerződés hatályának időtartama alatt készültek.
2. Redemarkációs okmányoknak kell tekinteni:
a) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár vonaláról készült leíró jegyzőkönyvet;
b) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár 1:25 000 méretarányú térképeit;
c) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár határjel jegyzőkönyveit;
d) a fentiekben felsorolt okmányok megfelelő mellékleteit és kiegészítéseit.
3. E Szerződés hatálybalépését követő évben a 11. Cikk alapján létrehozott Magyar-Ukrán Határbizottság megkezdi a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár közös ellenőrzését, amelynek eredményeképpen a következő új redemarkációs okmányokat készíti el:
a) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár vonaláról készült leíró jegyzőkönyvet;
b) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár 1:10 000 méretarányú térképeit;
c) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár határjel jegyzőkönyveit, vázlatokkal;
d) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár határjeleinek és határjelekkel nem jelölt töréspontjainak koordinátajegyzékét;
e) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár közös ellenőrzéséről készült zárójegyzőkönyvet.
4. Az új redemarkációs okmányokhoz tartoznak az e cikk 3. pontjában felsorolt okmányok mellékletei és kiegészítései, amelyek e Szerződés hatálya alatt készülnek.
5. Az államhatár e cikk 3. pontjában említett közös ellenőrzése és az új redemarkációs okmányok elkészítése nem jelenti a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár felülvizsgálatát.
6. E Cikk 3. pontjában említett új redemarkációs okmányokat meg kell erősíteni, és a megerősítő okmányok kicserélése után harminc nap múlva lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az e Szerződés 2. Cikkének 1-2. pontjában felsorolt okmányok.
3. Cikk
1. Az államhatár - függetlenül a terepen bekövetkezett természetes vagy mesterséges változásoktól - nem változik, és egyenes vonalban halad az egyik határjeltől a másikig vagy az egyik, határjellel nem jelölt törésponttól a másik töréspontig, a redemarkációs okmányoknak megfelelően.
2. Az államhatár a határfolyókon, a patakokon és a csatornákon változatlan, és úgy halad, ahogy ezt meghatározzák a vízi határszakaszokról készült redemarkációs okmányok.
3. Az államhatár a hidakon és más vízi létesítményeken azok közepén halad, függetlenül a határvonal vízen történő húzódásától.
4. A határfolyók szigetei a határvonalhoz viszonyított helyzetüktől függően területileg az egyik vagy másik Szerződő Fél területéhez tartoznak, és ezeket a redemarkációs okmányokban mindegyik határfolyón sorszámmal kell jelölni.
4. Cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az államhatár megjelölésére szolgáló határjeleket olyan állapotban tartják, hogy a határjelek elhelyezése, alakja, fajtája, méretei és színezése megfeleljen a redemarkációs okmányokban meghatározott valamennyi követelménynek.
5. Cikk
Az államhatár megjelölésére szolgáló határjelek karbantartását a Szerződő Felek a következőképpen osztják fel egymás között:
a) a határoszlopok karbantartásáról az a Szerződő Fél gondoskodik, amelynek a területén a határoszlopok állnak;
b) a közvetlenül az államhatáron felállított kiegészítő határjelek és határjel középpontok karbantartásáról:
- a páratlan számozású határjelek esetében a Magyar Fél,
- a páros számozású határjelek esetében az Ukrán Fél gondoskodik.
6. Cikk
1. Az államhatár szárazföldi szakaszán hat méter szélességű határnyiladékot (a határvonal mindkét oldalán három-három méter) a látást zavaró növényzettől meg kell tisztítani. A határnyiladékban bármilyen építkezés tilos, kivéve az államhatár őrizetét szolgáló vagy nemzetközi szerződésben meghatározott létesítményeket.
2. A határnyiladék tisztán tartását mindkét Szerződő Fél a saját területén maga végzi. A munka megkezdéséről a Szerződő Felek illetékes szervei legalább tíz nappal előbb értesítik egymást.
7. Cikk
1. A határjeleket, azok állapotát, elhelyezését, valamint a határnyiladékot a Szerződő Felek illetékes szervei saját elhatározásuk szerint szemlélik meg.
2. A Magyar-Ukrán Határbizottság köteles ötévenként egy alkalommal közös határjel és határnyiladék ellenőrző szemlét tartani. A Szerződő Felek illetékes szervei a közös ellenőrző szemle kezdetéről minden alkalommal harminc nappal korábban megállapodnak.
3. Abban az esetben, ha a határjelek, illetve a határnyiladék közös pótszemléje válik szükségessé, az egyik Szerződő Fél illetékes szerve írásban értesíti erről a másik Szerződő Fél illetékes szervét. A közös pótszemlét az értesítés kézhezvételétől számított tíz napon belül meg kell kezdeni.
8. Cikk
1. Abban az esetben, ha a közös ellenőrző szemle, illetve a közös pótszemle során megállapítják, hogy a helyszínen végzett közös mérések eredményei eltérnek a redemarkációs okmányokban szereplő adatoktól, a következők szerint kell eljárni:
a) ha megállapítják, hogy a határjelek elhelyezése a redemarkáció óta nem változott, mérvadónak a helyszíni mérés eredményeit kell tekinteni;
b) ha megállapítják, hogy a határjelek elhelyezése a redemarkáció óta megváltozott, mérvadónak a redemarkációs okmányokban szereplő adatokat kell tekinteni.
2. Az államhatár redemarkációjára vonatkozó okmányoknak e cikk 1. pontjában leírt esetben szükséges kijavítása vagy kiegészítése a Magyar-Ukrán Határbizottság döntése alapján történik.
3. A közös ellenőrző szemlék eredményéről, valamint a redemarkációs okmányok kijavításáról, illetve kiegészítéséről a Magyar-Ukrán Határbizottság két eredeti példányban jegyzőkönyvet, az új mérésekről okmányokat készít, mindegyiket magyar és ukrán nyelven, amelyeket a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelően jóvá kell hagyni, amiről tájékoztatják egymást.
9. Cikk
1. A határjelek eltűnése, megsemmisülése vagy megrongálása esetén azok helyreállítását e Szerződés 5. Cikke szerint kell elvégezni.
Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve legalább tíz nappal a munkák megkezdése előtt köteles a másik Szerződő Fél illetékes szervét írásban értesíteni.
2. Az eltűnt, megsemmisült vagy megrongált határjelek helyreállítása a másik Szerződő Fél illetékes szerve képviselőjének jelenlétében történik.