3. A határjel helyreállítása vagy kijavítása esetén annak elhelyezése nem változik. Ebből a célból a redemarkációs okmányokat kell alapul venni és a bennük szereplő adatokat helyszíni ellenőrző mérésekkel kell megvizsgálni.

4. Áradás, jégzajlás vagy más elemi csapás következtében megrongálódott vagy megsemmisült határjelek helyreállítása esetén a korábbi elhelyezésüket az államhatár megváltoztatása nélkül meg lehet változtatni és olyan ponton lehet azokat újra felállítani, ahol a határjelek épségben maradása biztosítható.

A határjelek elhelyezésének megváltoztatására a Szerződő Felek illetékes szerveinek egyetértése alapján kerülhet sor.

5. A határjelek helyreállításával vagy új helyen történt felállításával kapcsolatosan elvégzett munkákról a Magyar-Ukrán Határbizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet a redemarkációs okmányokhoz kell csatolni.

6. Azoknak a határjeleknek a javítását, amelyeknek a karbantartása e Szerződés 5. Cikkének megfelelően az egyik vagy a másik Szerződő Félre hárul, mindegyik Szerződő Fél illetékes szerve önállóan, a másik Szerződő Fél illetékes szerve képviselőjének részvétele nélkül végzi.

10. Cikk

1. A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek a határjelek rongálásának, megsemmisítésének vagy áthelyezésének megakadályozására.

2. Az egyik Szerződő Fél lakosai által megrongált, áthelyezett vagy megsemmisített határjeleket ezen Szerződő Fél költségén kell helyreállítani.

III. Fejezet

A Magyar-Ukrán Határbizottság

11. Cikk

1. Az államhatár felmérésével, megjelölésével és a határjelek karbantartásával kapcsolatos feladatok megszervezésére és végrehajtására létre kell hozni a Magyar-Ukrán Határbizottságot (a továbbiakban: Határbizottság), amely magyar és ukrán küldöttségből áll.

2. A küldöttségeket a Szerződő Felek jogszabályai szerint kell létrehozni, amelyek elnökből, elnökhelyettesekből és két tagból állnak. A küldöttségek elnökeinek kinevezéséről az értesítések diplomáciai úton történnek.

Az elnökök közvetlenül együttműködhetnek a Határbizottság munkájával kapcsolatos kérdésekben.

3. Szükség esetén a küldöttségek elnökei jogosultak a Határbizottság munkájába kellő számú szakértőt és más szakembert bevonni.

4. A Szerződő Felek maguk viselik a saját küldöttségük, valamint a bevont szakértők és más szakemberek költségeit. Az államhatár felmérésével és megjelölésével kapcsolatos költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik.

12. Cikk

1. A Határbizottság feladatai:

a) e Szerződés 2. Cikkének 3. pontja alapján elvégzi a magyar-ukrán államhatár közös ellenőrzését, és ennek eredményéről elkészíti az új redemarkációs okmányokat;

b) e Szerződés 7. Cikkének 2. pontja alapján ötévenként végrehajtja a határjelek és a határnyiladék közös ellenőrző szemléit;

c) amennyiben szükségessé válik, javaslatot terjeszt a Szerződő Felek törvényhozó szerveihez az államhatár mentén lévő területek kölcsönös cseréjére.

2. A Határbizottság szervezi és irányítja a határjelek karbantartásával kapcsolatos munkálatokat:

a) a sérült, megsemmisült vagy elvesztett határjelek és azok részeinek helyreállítását;

b) a kiegészítő határjelek elhelyezését;

c) a határjelek vagy azok egyes részeinek biztonságos helyre történő áthelyezését, valamint a kiszáradt vagy áthelyeződött folyó-, patak- vagy csatornamedrekben az államhatár megjelölését;

d) a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelő jóváhagyás érdekében a redemarkációs okmányokban szereplő adatok egyeztetésére és kiegészítésére az államhatáron mérések végzését, a kiegészítő adatok előírásszerű rögzítését;

e) az államhatárt átszelő folyókon, vasutakon, közutakon, illetve más létesítményeken az államhatár megjelölését, a határjeleken kiegészítő megjelölések kidolgozását és végrehajtását;

f) a határjelek anyagának meghatározását, az azokon elhelyezett feliratok, jelzések, színezések kidolgozását és egyeztetését;

g) a határjelek karbantartásával kapcsolatos más munkálatokat.

13. Cikk

1. A Szerződő Felek illetékes szervei közösen kidolgozzák a Határbizottság Ügyrendjét, amelyben meghatározzák a munkarendjét.

2. A Határbizottság hivatalos nyelve a magyar és az ukrán.

3. A küldöttségek fémpecséttel és gumibélyegzővel rendelkeznek, melyeket belső jogszabályaik alapján készíttetnek el, és amelyek tartalmazzák a Határbizottság és a küldöttség megnevezését, valamint középen a saját államuk címerét.

14. Cikk

1. A Határbizottság a tevékenységét ülések, találkozók és levélváltás útján végzi.

2. A Határbizottság üléseit a Szerződő Felek területén felváltva, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja. Az ülést azon Szerződő Fél küldöttségének elnöke vezeti, amelynek területén az ülést tartják.

3. A Határbizottság üléséről két példányban, magyar és ukrán nyelven jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet mindkét küldöttség elnöke aláírja és gumibélyegzővel lebélyegzi.

4. Ha a Határbizottság egyes kérdésekben nem tud megegyezni, úgy ezek vizsgálatát diplomáciai útra teszi át.

15. Cikk

1. A Határbizottság tagjai és e bizottság által munkavégzésre igénybe vett személyek a másik Szerződő Fél területén nem foszthatók meg személyi szabadságuktól, személyes tárgyaik, szolgálati irataik, technikai adathordozóik, valamint járműveik sérthetetlenek, mentesek a vám és más illeték alól. A Szerződő Felek a saját területükön ezen személyek részére a Szerződésből származó kötelezettségeik teljesítéséhez, közlekedési eszközökkel, szállással és összeköttetést biztosító eszközökkel történő ellátásukhoz megadják a szükséges segítséget.

2. E Cikk 1. pontjában említett személyeknek jogában áll a másik Szerződő Fél területére a munkavégzéshez szükséges mennyiségű anyagokat, eszközöket és járműveket átvinni azzal a feltétellel, hogy azok visszaszállításra kerülnek, átvihetik továbbá a személyes szükségleti tárgyaikat, a személyes szükségletük mértékét meg nem haladó mennyiségű élelmiszert és dohányárut. Az említett tárgyak mentesek a vám és egyéb illeték alól.

16. Cikk

A Határbizottság tagjai és a bizottság által munkavégzésre igénybe vett személyek az államhatár átlépéséhez az e Szerződés 33. Cikkében meghatározott határátlépési igazolvánnyal vannak ellátva.

17. Cikk

Az államhatáron feladatot teljesítő határbizottsági tagok, a szakértők és más szakemberek határátlépésének idejét, helyét és tartózkodási helyét minden egyes esetben a Határbizottság állapítja meg.

IV. Fejezet

A határügyi főmegbízottak, a határmegbízottak, kinevezésük, feladataik, jogaik és kötelezettségeik

18. Cikk

E Szerződésben előírt feladatok végrehajtására a Szerződő Felek a jogszabályaiknak megfelelően kinevezik:

- a határügyi főmegbízottat,

- a határügyi főmegbízott-helyetteseket,

- a határmegbízottakat,

- a határmegbízott-helyetteseket.

19. Cikk

1. A határügyi főmegbízottak és a határügyi főmegbízott-helyettesek kinevezéséről szóló értesítés diplomáciai úton történik. A határügyi főmegbízottak írásban értesítik egymást a határmegbízottak és helyetteseik kinevezéséről.

2. A határügyi főmegbízottak helyettesei és a határmegbízottak helyettesei feladataik ellátása során azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a határügyi főmegbízottak és a határmegbízottak, akiket helyettesítenek.

3. A 18. Cikkben említett személyek feladataik ellátásához a szükséges számban szakértőket és segítőket vehetnek igénybe.

4. A határügyi főmegbízottak, a határmegbízottak és a helyetteseik a feladataik ellátásához a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelő meghatalmazást kapnak. A Szerződő Felek kicserélik a meghatalmazások mintáit.

5. A határmegbízottak és helyetteseik, valamint az általuk szolgálati feladatok teljesítésébe bevont határőrök államhatár átlépésére jogosító okmányai a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelően kerülnek kiadásra. Az említett személyek feladatának végrehajtásához szükséges határátlépések helyét és idejét a Szerződő Felek határmegbízottai előzetesen egyeztetik.

20. Cikk

A határügyi főmegbízottak a következő feladatokat látják el:

a) biztosítják a Szerződő Felek között határkérdésekben kötött egyezmények megfelelő végrehajtását;

b) irányítják az államhatár őrizetével, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzésével (kivéve a vámellenőrzést) és a határrend fenntartásával összefüggő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási feladatok végrehajtását;

c) értékelik a határőrizet, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzése és a határrend általános helyzetét, az együttműködést, a kölcsönös segítségnyújtást, és intézkedéseket tesznek az együttműködés javítására;

d) irányítják és összehangolják a határmegbízottak tevékenységét;

e) jóváhagyják a határmegbízottak intézkedéseiről és munkaértekezleteiről készült jegyzőkönyvet;

f) megoldják a határmegbízottak által egyetértés hiányában nem rendezett, illetőleg a határmegbízottak hatáskörét meghaladó ügyeket;

g) megállapítják a határmegbízottak közös tevékenysége során használt okmánymintákat;

h) átadják diplomáciai úton történő rendezésre - véleményezéssel együtt - a különösen bonyolult, illetőleg az olyan ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

21. Cikk

1. A határügyi főmegbízottak évente egyszer, a Szerződő Felek területén felváltva, rendes ülést tartanak.

2. A határügyi főmegbízottak bármelyikük kérésére rendkívüli üléseket tarthatnak.

3. A határügyi főmegbízottak a folyamatban lévő kérdéseket az ülések között levélváltás útján vagy más hírközlő eszköz igénybevételével rendezik.

22. Cikk

1. A határmegbízottak a következő feladatokat látják el:

a) együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak az államhatár őrizetével, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzésével és a határrend fenntartásával összefüggő kérdésekben;

b) értékelik a határszakaszukon a határőrizet, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzése, a határrend, valamint az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás helyzetét;