1998. évi LIX. törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról1

1. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:

a) a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverését;

b) az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba történő bekeverését;

c) az ásványolajtermék színezését (beleértve a jelzőanyagot is), ha a színezés eredményeként a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke nem változik;

d) ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban történő, felhasználási cél szerinti átminősítését, ha az átminősítés eredményeként a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke nem változik;

e) a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertári kiszerelését;

f) a bonbongyártáshoz felhasznált alkoholos gyümölcsből az alkoholtermék gyártási melléktermékként történő visszanyerését, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették;

g) az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson a lefejtéskor bekövetkező keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették;

h) a vegyipari és gyógyszeripari hatóanyagok, intermedierek előállításához használt jövedéki termékek tisztítását, ha azt adómentes felhasználó végzi, és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket vegyipari vagy gyógyszeripari adómentes felhasználó adómentes célra használja fel;

i) a növényi olajok oldószeres kivonással történő gyártásához zárt rendszerben felhasznált 2710 00 25 00 vámtarifaszámú ásványolaj visszanyerése, amennyiben a gyártási folyamatban újrafelhasználásra kerül;”

(2) A Jöt. 7. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldről belföldre, vámhatáron át történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása, valamint a jövedéki termék vámárunak vám adóraktárból a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) rendelkezései szerint történő kiraktározása;”

(3) A Jöt. 7. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi forgalomban részt vevő belföldi és külföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;”

(4) A Jöt. 7. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. megbízható adós: az a személy, aki a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, és terhére jogerős határozattal a kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;”

(5) A Jöt. 7. §-a a következő 20-21. ponttal egészül ki:

„20. aroma: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388. számú, 1998. szeptember 1-jén hatályos előírásának 1. § 2. pontjában meghatározott kémiai anyag;

21. intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék.”

2. § A Jöt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag és áruminta, továbbá a vámtörvény 109. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése alapján vámmentesen vámkezelt jövedéki termék.”

3. § (1) A Jöt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható]

„f) a 37. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt adómentes felhasználás esetén a keretengedélyben szereplő telephelyek között.”

(2) A Jöt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A termékkísérő okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, a 37. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt adómentes felhasználás esetén a keretengedélyben szereplő telephelyek közötti szállításnak, külföldre, tranzintterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérő okmány a kiállítójának, a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra, betárolásra, beléptetésére, kiléptetésre vonatkozó adatokat és igazolásokat tartalmazza. A belföldön átviteli (tranzit) rendeltetéssel átszállított jövedéki termék esetében az árut kísérő vámokmány termékkísérő okmánynak minősül. Jogszabály egyéb bizonylat termékkísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.”

4. § A Jöt. 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő d) ponttal:

[(1) Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket]

„c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorló repülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából -, és azt a vámhatóság igazolta;

d) a vámtörvény rendelkezései szerint vámáruként vámkezelték.”

5. § (1) A Jöt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított, valamint a vám adóraktárból vámáruként kiraktározott jövedéki termék 13. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának, kiraktározásának, kiléptetésének az igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése c)-d) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a vámhatóságtól nem érkezett meg.”

(2) A Jöt. 14. §-ának (8) bekezdése kiegészül a következő c) ponttal:

[(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,]

„c) amely betárolásának a 13. § (1) bekezdés a)-b) pontja, illetve e § (2) bekezdése szerinti igazolása a külön jogszabályban az adófelfüggesztéssel történő szállítás veszteségére meghatározott elszámolható veszteséget meghaladóan nem történt meg.”

6. § (1) A Jöt. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha]

„a) a hatóságok által elkobzott, valamint a lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem adóraktár vásárolja meg;”

(2) A Jöt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

a) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a jogellenesen importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;

b) a 36. § (1) bekezdés l) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják.”

7. § A Jöt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdés l) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja.”

8. § A Jöt. 22. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A jövedéki biztosíték - ideértve a (3) bekezdés szerint jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, termékdíj-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [50. § (5) bekezdés] és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék meg nem fizetett vámterhére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság jogosult.”

9. § A Jöt. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha]

„a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;”