„(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 3000 forint illetéket kell fizetni.”

(3) Az Itv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bejelentett változások számától függetlenül 6000 forint illetéket kell fizetni.”

(4) Az Itv. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 10 000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 600 000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 200 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.”

10. § Az Itv. 57. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

„m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.”

11. § Az Itv. 58. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A 42. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában említett eljárásoknál - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.”

12. § Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének b) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

„b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;”

„i) a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is;”

13. § Az Itv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(...illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)

„j) a felülvizsgálati eljárásban, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezte.”

14. § Az Itv. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a törvény 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni. Ha a 26. § (6) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.”

15. § Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtatni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.”

16. § Az Itv. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az illetékhivatalhoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.”

17. § Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) forgalmi érték

az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető;”

18. § Az Itv. melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.

19. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a következő 46/B. §-sal egészül ki:

„46/B. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott forgalmi engedélyért, törzskönyvért, érvényesítő címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes rendeletben szabályozza.”

20. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 4. §-a (1) bekezdésének második mondatából a „kivéve, ha a törvény szerint a szerződő felet terhelő illeték megfizetését a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján magára vállalta” mondatrész, az Itv. 27. §-ának (2) bekezdése, továbbá az Itv. melléklete IX. címének 4. pontja, XI. címe és a XVIII. címének 11. pontja hatályát veszti, valamint az Itv. 33. § (2) bekezdésének 13. pontjában a „személyi igazolvány” kifejezés helyébe a „személyazonosító igazolvány” szövegrész lép. Egyidejűleg hatályát veszti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi LXXII. törvény 37. §-ának (4) bekezdése.

(3) Ha a gépjárműnek öröklési illetékkötelezettség alá eső módon való megszerzése 1999. január 1-je előtt történik, akkor az ezt terhelő öröklési illeték megállapítására az öröklési illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az, aki:

a) 1999. évben lakástulajdont vásárol és 1998. évben egy másik lakástulajdont adott el, vagy

b) 1998. évben lakástulajdont vásárolt és 1999. évben egy másik lakástulajdont ad el,

az Itv. 1998. december 31-én hatályos 21. §-ának (5)-(8) bekezdése szerinti kedvezményre jogosult, feltéve, hogy a vagyonszerzés körülményei az említett rendelkezésekben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek.

Melléklet az 1998. évi LX. törvényhez

1. Az Itv. melléklete I. címének 1. pontja a következők szerint módosul:

„1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 1200 forint, a fellebbezés, illetve a kifogás illetéke 2500 forint.”

2. Az Itv. melléklete III. címének 1-2. pontja a következők szerint módosul:

„1. Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 800 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 3000 forint.”

3. Az Itv. melléklete IV. címének 1-2. pontja a következők szerint módosul:

„1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha e melléklet kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 200 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.

2. Az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyvmásolat illetéke oldalanként 50 forint, de legalább 200 forint.”

4. Az Itv. melléklete IV. címének 5. pontja a következők szerint módosul:

„5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 500 forint illeték alá esik.”

5. Az Itv. melléklete V. címének 1. pontja a következők szerint módosul:

„1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 500 forint.”

6. Az Itv. melléklete VI. címének 1. és 3. pontja a következők szerint módosul:

„1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;

b) iraton levő aláírás után aláírásonként 300 forint;

c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 500 forint; az ilyen hitelesítésnek - a külügyminiszter kivételével - miniszter általi felülhitelesítése 1000 forint;”

„3. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 200 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.”

7. Az Itv. melléklete VII. címének 1-2. pontja a következők szerint módosul:

„1. Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért az alábbi illetéket kell fizetni:

a) az 1867. év előtti időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 200 forintot, de legalább 1000 forintot;

b) az 1867. évből vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 100 forintot, de legalább 500 forintot.

2. Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért oldalanként 100 forint illetéket kell fizetni.”

8. Az Itv. melléklete VIII. címe a következők szerint módosul:

„Iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 1500 forint illetéket kell fizetni.”