(2) A Tbj. 34. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 11. § hatálya alá tartozó külföldi állampolgárok, továbbá a Magyar Köztársaság területén a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár megállapodást köthet saját, valamint vele együttélő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.”

(3) A Tbj. 34. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) külföldi állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti minimálbér 75 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (3) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.”

14. § A Tbj. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Tny.tv., illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A 34. § (2) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján jogosult személyekre a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy egészségbiztosítási ellátás - sürgősségi egészségügyi szolgáltatás kivételével - akkor jár, ha az igénybevétel kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább már hat havi járulékfizetés történt. Ez utóbbi rendelkezés a 34. § (7) bekezdése szerint kötött megállapodásra is vonatkozik.”

15. § (1) A Tbj. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 16. § (1) bekezdésének b)-o) pontjában említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetére a központi költségvetés az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával nyújt fedezetet.”

(2) A Tbj. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2)-(3) bekezdésben előírt járulékfizetési és bejelentési kötelezettséget az érintett helyett más szerv vagy személy az igazgatási szervvel kötött megállapodással átvállalhatja.”

16. § (1) A Tbj. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás adatokat szolgáltat - törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez - a magánnyugdíjpénztáraknak, a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezeteknek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és azok igazgatási szervei részére. A járulékot beszedő igazgatási szerv adatot szolgáltat az ellátást folyósító igazgatási szerv részére a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató bevallásában feltüntetett, a járulékfizetési kötelezettséget csökkentő ellátásokról, költségtérítésekről.”

(2) A Tbj. 41. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(3) Amennyiben az ellátást folyósító igazgatási szerv ellenőrzése az ellátás jogosulatlan igénybevételét, illetve a költségtérítés jogosulatlan elszámolását állapítja meg, erről a visszafizetési kötelezettséget előíró határozat egy példányának beküldésével értesíti a járulékot beszedő igazgatási szervet. Az értesítés alapján a járulékot beszedő igazgatási szerv a kötelezettséget előírja, és beszedi.

(4) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és azok igazgatási szervei, az Állami Pénztárfelügyelet, valamint a magánnyugdíjpénztárak az adatok kezelésével más szervezetet is megbízhatnak, amennyiben az adatvédelem azonos szintjét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően biztosítják.

(5) Az illetékes igazgatási szerv - az adatszolgáltatás módjára kötött megállapodás alapján - az Állami Pénztárfelügyelet részére a pénztártagok magán-nyugdíjpénztári tagsága jogosultságának megállapításához, ellenőrzéséhez a következő adatokat szolgáltatja:

a) a biztosított személyes adatai a TAJ-szám megjelölésével,

b) a biztosítási jogviszony kezdete,

c) a foglalkoztató azonosító adatai.”

17. § (1) A Tbj. 49. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(2) A fizetésre kötelezett bejelenti:]

„g) az egyéni vállalkozó, ha magánnyugdíjpénztár tagja, a tagságának kezdő időpontját, illetőleg azt a tényt, hogy pályakezdőnek minősül.”

(2) A Tbj. 49. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az igazgatási szervvel a (2) bekezdésben megjelölt adatokat. Az igazgatási szerv a cégbírósággal, illetőleg a gazdasági kamarával - az adatok beérkezését követően haladéktalanul - számítógépes rendszer útján közli a folyószámlaszámot, a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a fizetésre kötelezettet pedig a nyomtatvány beérkezését követően értesíti folyószámlaszámáról. A gazdasági kamara - a 6. § c) pontja szerinti esetben az illetékes igazgatási szerv - az Állami Pénztárfelügyelet részére közli a (2) bekezdés a)-b) és g) pontjában foglalt adatokat. Az adatközlés módjára vonatkozóan az Állami Pénztárfelügyelet a gazdasági kamarával és az illetékes igazgatási szervvel megállapodást köt.”

18. § A Tbj. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után köteles a járulékok alapját és összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni, a tárgyhavi járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az illetékes igazgatási szervnek a (2) bekezdés szerint bevallani és befizetni. A tárgyhavi jövedelemkifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról, a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint a tagdíj összegéről.

(2) A foglalkoztató havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig összesítő bevallást teljesít az illetékes igazgatási szervhez. A bevallásnak tartalmaznia kell:

a) a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék,

b) a foglalkoztatót terhelő:

ba) nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék,

bb) a baleseti járulék,

bc) táppénz hozzájárulás

alapját és összegét;

c) a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató esetén az általa a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét;

d) a tárgyhónapban külön jogszabály alapján az ellátás után a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét;

e) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a gazdálkodó szervezethez befizetett járulékok alapját és összegét.

(3) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a bevallásban szereplő járulékok terhére az általa folyósított társadalombiztosítási ellátásokat, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét, és a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét elszámolja, és a különbözetet fizeti meg. A bevallásban feltüntetett ellátás az illetékes igazgatási szerv által folyósított ellátásnak minősül, a folyósítás időpontjának a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét kell tekinteni.

(4) Amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató által folyósított ellátás a tárgyhónapban fizetendő járulékok összegét meghaladja, a különbözet megtérítését a foglalkoztató - választása szerint - igényelheti az illetékes igazgatási szervtől, vagy a következő hónap(ok)ban fizetendő járulékok összegénél érvényesítheti. Az illetékes igazgatási szerv a megtérítési igényt a benyújtástól számított 15 napon belül köteles teljesíteni.

(5) Az egyéni vállalkozó abban az esetben köteles az összesítő bevallást benyújtani, ha a járulékalapot képező jövedelmének (vállalkozói kivétnek) a havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. Ha az egyéni vállalkozónak e rendelkezés alapján a tárgyhónapban bevallási kötelezettsége nincs, az igazgatási szerv a tárgyhavi járulékfizetési kötelezettséget a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének figyelembevételével határozza meg. Az egyéni vállalkozó nyilatkozhat úgy, hogy a járulékot havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig vallja be, és fizeti meg.

(6) A 29. § (6) bekezdése szerinti egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot - közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egyidejűleg tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási járulékot is -, illetőleg a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot minden negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles bevallani, és megfizetni.

(7) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek esetében az összesítő bevallás benyújtási és befizetési határidő a tárgyhót követő hónap 20. napja. E határidő irányadó az előbbiek szerint meghatározott szervek esetén a magánnyugdíjpénztárakhoz történő tagdíj bevallási és befizetési kötelezettségre is.

(8) Az összesítő bevallás, továbbá a magánnyugdíjpénztáraknak megküldendő bevallás az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy az igazgatási szerv által a kötelezett rendelkezésére bocsátott számítógépes program felhasználásával elektronikus adathordozón is benyújtható.”

19. § A Tbj. 51. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A magánnyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozó az 50. § (5)-(6) bekezdése szerint köteles a bevallást benyújtani, és a tagdíjat megfizetni. Az egyéni vállalkozó nyilatkozhat úgy a magánnyugdíjpénztárnak, hogy a tagdíjat havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig vallja be, és fizeti meg.

(6) Az illetékes igazgatási szerv a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresés alapján lefolytatott eljárásával összefüggésben, az eljárás lefolytatásának eredményeként megállapított elmaradt járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.”

20. § A Tbj. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a biztosított mulasztásából eredően a foglalkoztató nem, vagy nem megfelelő összegben vonta le az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, azt a tudomására jutás időpontjától számított 30 napon belül a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok szerint a biztosított munkabéréből vagy egyéb juttatásából levonhatja.”