(2) Az illetékes nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül teljesíti. A nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították. A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a részére járó ellátást a jogosult belföldön vezetett átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő átutalással folyósítja.”

17. § A Tny. 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény alapján megállapított nyugellátásról lemondani, azt - mint a jogosult személyéhez kötött ellátást - átruházni (engedményezni) nem lehet.”

18. § A Tny. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy annak nem az előírt módon tesz eleget, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései szerint mulasztási bírságot fizet.”

19. § A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének f) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

„f) a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait, továbbá - a Tny. 12. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével - az 1998. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátások évenkénti legkisebb összegeit, és az 50. § (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt,”

„h) az igény érvényesítésével, az igény elbírálásával, a megállapító és a folyósító szervek közötti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárást, továbbá a rögzített öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben határozza meg.)

20. § Ez a törvény - a 9. § és a 11. § (3) bekezdése kivételével - 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az 1998. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. A 9. § és a 11. § (3) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétől kell alkalmazni, és az özvegyi, illetőleg szülői nyugdíj mértékének változásáról határozatot kell hozni. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny. 50. § (6) bekezdésében “az (1) bekezdés b) pontja” hivatkozás “a (2) bekezdés b) pontja” hivatkozásra, az 53. § (1) bekezdésében az “özvegyi nyugdíjra jogosultsága” szövegrész “özvegyi nyugdíja” szövegre változik, a 46. § második mondata, az 50. § (5) bekezdésében az “(1) bekezdése”, valamint az “ideiglenes” szövegrész, az 52. § (3) bekezdésében és az 53. § (3) bekezdésében az “állandó” szövegrész hatályát veszti.