1998. évi LXXXIV. törvény

a családok támogatásáról1

Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől vezérelve az Alkotmányban, továbbá a nemzetközi egyezményekben rögzített szociális jogok érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

A törvény hatálya

2. § E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén élő

a) magyar állampolgárra,

b) a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldire.

Alapelvek

3. § (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata.

(2) A gyermek otthoni gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése.

(3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.

(4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;

b) családtámogatási kifizetőhely: a legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztató munkáltatónál létesített társadalombiztosítási kifizetőhely [1998. évi XXXIX. tv. 9. § (1) bek.];

c) tanköteles: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója tankötelesnek nyilvánított;

d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység;

e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény;

f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;

g) nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;

h) hivatásos nevelőszülő: az a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;

i) jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték, bevétel, amelynek összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;

j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

Családtámogatási ellátási formák

5. § A családtámogatási ellátások a következők:

a) nevelési ellátás

aa) családi pótlék (7. §),

ab) iskoláztatási támogatás (9. §);

b) gyermekgondozási támogatás

ba) gyermekgondozási segély (20. §),

bb) gyermeknevelési támogatás (23. §);

c) anyasági támogatás (29. §).

II. Fejezet

NEVELÉSI ELLÁTÁS

6. § A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot, vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: nevelési ellátás) nyújt.

Családi pótlék

7. § (1) Családi pótlékra jogosult

a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együttélő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám

aa) a saját háztartásában nevelt még nem tanköteles,

ab) a saját háztartásában gondozott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

gyermekre (személyre) tekintettel;

b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel;

c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt gyám, illetőleg eseti gondnok a családi pótlékot gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője a jogosult személy után járó családi pótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.

(3) Az (1) bekezdés, továbbá a 20. § és 23. § alkalmazása szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

a) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán;

b) akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 49-51. §] tartózkodik.

8. § (1) Családi pótlék azután a gyermek (személy) után jár, aki

a) még nem tanköteles;

b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos;

c) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában megjelölt intézményben él, és

ca) tanköteles, vagy

cb) általános iskola, középiskola, szakiskola (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulója és 20. életévét nem töltötte be.

(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

Iskoláztatási támogatás

9. § (1) Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám arra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel, aki

a) tanköteles;

b) már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és 20. életévét még nem töltötte be.

(2) Iskoláztatási támogatásra jogosult saját jogán az a

a) nagykorú árva, akinek mindkét szülője elhunyt,

b) nagykorú, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt,

c) nagykorú, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

és egyébként megfelel az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek.

A nevelési ellátási formák közös szabályai

10. § (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó nevelési ellátás csak egy jogosultat illet meg.

(2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.

(3) Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a nevelési ellátást - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

11. § (1) A nevelési ellátás havi összege

(2) A nevelési ellátást - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani, folyósítani.

(3) A nevelési ellátás összegének emeléséről az Országgyűlés - évente - a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

12. § A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából csak azt az igénylő háztartásában élő vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,