a) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám nevelési ellátásra jogosult;
b) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik;
c) aki a 9. § (2) bekezdése alapján saját jogán jogosult az ellátásra.
13. § A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is,
a) akinek férje, élettársa sorkatonai, polgári szolgálatot teljesít;
b) aki saját maga vagy házastársa, élettársa
ba) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
bb) vakok személyi járadékában részesül,
bc) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs,
bd) nyugellátásban - ide nem értve a bc) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs,
be) időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,
bf) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
14. § (1) Amennyiben a 18. életévet betöltött gyermeknek (személynek) rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel megállapított nevelési ellátás folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
(2) A nevelési ellátás szüneteltetése a 12. § a) pontja szerinti számítást nem érinti.
15. § A szülőnek, a gyámnak nem jár nevelési ellátás a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának időtartamára.
Tankötelezettséggel összefüggő rendelkezések
16. § A gyermek tankötelessé válása évének október 1. napjától a gyermekre tekintettel megállapított családi pótlékra jogosultság megszűnik, ezzel egyidejűleg iskoláztatási támogatásra jogosultság keletkezik.
17. § (1) Amennyiben a szülő, a gyám nem biztosítja a gyermek tankötelezettségének teljesítését, akkor a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban együtt: jegyző) gyámhatósági jogkörében eljárva megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a családban jelentkező nevelési probléma megoldása érdekében.
(2) Ha a gyermekjóléti szolgálat 15 napon belül nem tud eredményt elérni a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdításában, akkor erről a tényről tájékoztatja a jegyzőt.
(3) A jegyző a gyermekjóléti szolgálat (2) bekezdés szerinti jelzése alapján
a) intézkedik a védelembe vétel elrendelése iránt [Gyvt. 68. §] vagy
b) megkeresi a gyámhivatalt a szülő, a gyám vagyonkezelői jogának - az iskoláztatási támogatás felhasználása vonatkozásában történő - korlátozása végett.
(4) A gyámhivatal a (3) bekezdés b) pont szerinti megkeresés alapján az iskoláztatási támogatás felhasználását rendszeres felügyelete alá vonja, és a szülőt, a gyámot a felhasználásról számadásra kötelezi.
18. § A tanköteles gyermekre tekintettel akkor is jár a nevelési ellátás, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel.
III. Fejezet
GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK
19. § A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult.
Gyermekgondozási segély
20. § Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt
a) gyermek 3. életévének betöltéséig,
b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet
a) a gyermek másfél éves koráig nem folytathat;
b) a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
22. § A szociális és családügyi miniszter - méltányossági jogkörben eljárva - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot
a) megállapíthatja a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont], ha
aa) a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak,
ab) az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható;
b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja
ba) a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható,
bb) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.
Gyermeknevelési támogatás
23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.
24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai
25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.
(2) Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
26. § A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
a) az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás bármelyikében részesül, ide nem értve a gyermekgondozási támogatást, továbbá a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt;
b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
c) - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el;
d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
(2) A szülőnek, a gyámnak nem jár gyermekgondozási támogatás a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának időtartamára.
28. § Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.
IV. Fejezet
ANYASÁGI TÁMOGATÁS
29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően
a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt;
b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 60 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;
c) a gyám, ha a gyermek a születését követően 60 napon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.
(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.
30. § Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.
31. § Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-ával.
32. § Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 60 napon belül lehet benyújtani.
33. § (1) Nem jár anyasági támogatás, ha
a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
(2) Az anyasági támogatás - a szülést követő 60 napon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha
a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.
V. Fejezet
A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Az igényelbírálás szabályai
34. § (1) A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.
(2) Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.
35. § (1) Az ellátás iránti igényt - a gyermeknevelési támogatás kivételével -
a) ha a jogosult munkáltatójánál van családtámogatási kifizetőhely, úgy a családtámogatási kifizetőhely,
b) ha a jogosult illetményét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) - folyósítja, úgy a TÁKISZ,
c) egyéb esetekben a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP), illetőleg ennek kirendeltsége
bírálja el (a továbbiakban együtt: igényelbíráló szerv).
(2) A gyermeknevelési támogatás iránti igényt a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes MEP, illetőleg ennek kirendeltsége bírálja el.