1998. évi LXXXVI. törvény
a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról1
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 4. §-ában foglaltakra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása
1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”
2. § Az Flt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó
a) a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretének felosztásáról a gazdasági miniszter,
b) az a) pontban meghatározott körbe nem tartozó többi kérdésben a szociális és családügyi miniszter
dönt.”
3. § Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a szociális és családügyi miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a visszahívásra két tag esetében a gazdasági miniszter, egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, illetve a pénzügyminiszter tesz javaslatot.”
4. § Az Flt. a következő új címmel és 14/A. §-sal egészül ki:
„Intenzív álláskeresés támogatása
14/A. § Az a munkanélküli (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is), aki a munkaügyi központtal való együttműködés keretében - igazoltan - maga is részt vesz a munkahely felkutatásában, támogatásként a munkahely kereséssel, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségei megtérítését kérheti.”
5. § Az Flt. 16/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához az (1) bekezdés alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult munkanélküli járadékra. Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt.”
6. § (1) Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szociális és családügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait.”
(2) Az Flt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági miniszter - a munkaerőpiaci szervezetet érintő feladatok tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a MAT véleményének meghallgatásával rendeletben határozza meg a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből nyújtható, a munkahelyteremtést, munkahely-megőrzést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályait.”
7. § Az Flt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Ha a 16-18/A. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének
a) központi kerete szolgál, a Gazdasági Minisztérium,
b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége
köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan.
(2) Ha a 19. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének
a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége,
b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége
köt megállapodást a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.
(3) A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit.
(4) Ha a 20. § (2) bekezdésének alapján kiadott rendelet értelmében a támogatás visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a határozatban megállapított határidőig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A határidőre meg nem fizetett tartozást a kötelezettségszegés időpontjától befizetés időpontjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől.
(5) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a (4) bekezdésben meghatározott jogkörét az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.
(6) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.”
8. § Az Flt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A munkanélküli részére (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is) a munkanélküli járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.”
9. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás) finanszírozására. Ezt az alaprészt terheli továbbá a munkanélküli járadékban részesülők kiegészítő segélye [58. § (9) bekezdés].”
(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére, továbbá foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására,”
(3) Az Flt. 39. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Munkaerőpiaci Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.”
10. § (1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Munkaerőpiaci Alappal a szociális és családügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát
a) a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel,
b) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,
c) a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel
megosztva gyakorolja.”
(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében
b) dönt]
„3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról,”
(3) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
„d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a gazdasági miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A szociális és családügyi miniszter a munkanélküli ellátásokra, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó, illetve a gazdasági miniszter a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó miniszteri rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”
(4) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A MAT
a) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt]
„2. központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről,”
(5) Az Flt. 39/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szociális és családügyi miniszter
a) az éves költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtja a Kormánynak a Munkaerőpiaci Alap éves - a foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben kialakított -, a MAT javaslatának megfelelő költségvetését. A MAT javaslatától eltekinthet, ha az a tárgyévet megelőző év szeptember 15-éig nem született meg, feltéve, hogy az előterjesztést legkésőbb augusztus 16-áig a MAT megkapta. Amennyiben a MAT javaslata nem született meg, a szociális és családügyi miniszter a Kormánynak benyújtott előterjesztéshez csatolja a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét;