(4) Az elkobzott vagyon az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll.”

13. § A Btk. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.”

14. § A Btk. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet.”

15. § A Btk. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, e § a következő (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

„(1) A bíróság a vétség miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.

(2) Az elkövetőt a bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt is próbára bocsáthatja.

(3) A 87/C. § a)-b) pontja esetén próbára bocsátás nem alkalmazható.”

16. § A Btk. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,

b) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,

c) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,

d) amelyet a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott,

e) amelyre a bűncselekményt elkövették,

f) amely az adott vagyoni előny tárgya volt.

(2) El kell kobozni azt az anyagi eszközt, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, a bűncselekmény elkövetéséhez használtak, vagy arra szántak.

(3) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.

(4) Az (1) bekezdés a) és e) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.

(5) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető.

(6) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével. Vagyonelkobzás esetén nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.

(7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.”

17. § A Btk. a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a 77. § (1) bekezdésének c)-f) pontja, továbbá a 77. § (2) bekezdése estében, ha az elkobzást nem lehet elrendelni vagy foganatosítani, továbbá, ha a vagyoni előnynek vagy a 77. § (2) bekezdése szerinti anyagi eszköznek nem dolog a tárgya, az elkövetőt a dolog értékének, az előny értékének, illetőleg az anyagi eszköz értékének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni.

(2) Ha az elkobzás az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkobzás helyett az elkövetőt a dolog értékének, az anyagi eszköz értékének, illetőleg az előny értékének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni.

(3) Ha az elkobzás alá eső dolog nem az elkövető tulajdona, és az elkobzás a tulajdonosra méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkobzás helyett az elkövetőt a dolog értékének megfizetésére kell kötelezni.

(4) Az elkobzás, illetőleg az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés egészben vagy részben, kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését a nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Az elkobzás, illetőleg az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés a 77. § (1) bekezdésének d) és f) pontja esetén nem mellőzhető.”

18. § A Btk. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.

(3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni.

(4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.”

19. § A Btk. 85. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.”

20. § A Btk. 85/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tárgyalásról lemondás esetén (Be. XXV. Fejezet), ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.”

21. § (1) A Btk. 87. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a bűncselekmény büntetési tétele

a) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb hét évi és hat hónapi szabadságvesztést,

b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb három évi és hat hónapi szabadságvesztést,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb három évi szabadságvesztést,

d) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egy évi és hat hónapi szabadságvesztést,

e) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb hat hónapi szabadságvesztést,

f) egy évig, két évig, három évig vagy öt évig terjedő szabadságvesztés, ehelyett közérdekű munkát vagy pénzbüntetést

lehet kiszabni.

(3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)-e) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján kell kiszabni.”

(2) A Btk. 87. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Bűnhalmazat esetén a büntetés a (2) bekezdés alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.”

22. § A Btk. 87/A. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető, ha]

„c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-i) pontjai],

d) emberrablás [175/A. § (1)-(4) bek.], terrorcselekmény [261. § (1)-(2) bek.], légi jármű hatalomba kerítése [262. § (1)-(2) bek.], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (1)-(3) bek.], fegyvercsempészet [263/B. § (1)-(3) bek.], bűnszervezet létrehozása (263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), visszaélés kábítószerrel (282. §),

e) az emberkereskedelem, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése, a rablás, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/B. § (3)-(5) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)-(4) bek., 355. § (5) bek. a) pont]”

(miatt szabják ki.)

23. § A Btk. 89. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés két évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidőt években kell meghatározni, és az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet.”

24. § A Btk. 90. §-a a következő b)-e) ponttal egészül ki:

(A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha)

„b) az elkövető többszörös visszaeső,

c) az elkövető a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követte el,

d) az elkövető a háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követte el,

e) a szabadságvesztést a 87/C. § a) vagy b) pontja alapján szabták ki.”

25. § A Btk. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.”

26. § A Btk. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát.”

27. § (1) A Btk. 97. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.”

(2) A Btk. 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni.”

28. § A Btk. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap.”