20. § A Be. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„118. § (1) A büntetőügyben eljáró hatóság állami és helyi önkormányzati szervet, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása végett, és ennek teljesítésére legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg. A megkeresett - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést teljesíteni, illetőleg a teljesítés akadályát közölni.

(2) A büntetőügyben eljáró hatóság helyi önkormányzatot és más hatóságot iratok rendelkezésre bocsátása végett is megkereshet.

(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni.”

21. § A Be. a következő 118/A. §-sal egészül ki:

„118/A. § A büntetőügyben eljáró hatóság a helyi önkormányzat jegyzőjét és más hatóságot megbízhat a büntetőeljárás érdekében szükséges eljárási cselekmény végzésével; a megbízásnak a megkeresett haladéktalanul köteles eleget tenni.”

22. § A Be. a következő alcímekkel és 119/B-119/C. §-sal egészül ki:

„Másolat készítése a hatóság iratairól

119/B. § (1) A büntetőeljárás során keletkezett iratokról - ideértve az eljáró hatóság által beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban részt vevő személyek által becsatolt iratokat is - az a hatóság, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, a terhelt, a védő, a törvényes képviselő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, valamint a sértett, a magánfél és az egyéb érdekelt képviselője kérelmére - az őket érintő körben - tizenöt napon belül másolatot ad ki.

(2) A feljelentő részére csak a feljelentésről adható másolat.

(3) A nyomozás befejezéséig az (1) bekezdésben felsoroltak csak olyan nyomozási cselekményről készült iratról kaphatnak másolatot, amelyeknél jelenlétüket e törvény lehetővé teszi. A terhelt és a védő a nyomozás során is másolatot kaphat a szakvéleményről, az egyéb iratokról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti.

(4) A (3) bekezdés szerinti iratokról a terhelt és a védő akkor is másolatot kaphat, ha az eljárásba a terheltet később vonták be, illetőleg az eljárásba a védő később kapcsolódott be.

(5) A terheltre vonatkozó erkölcsi bizonyítványról, adózására, jövedelmi és szociális helyzetére vonatkozó igazolásról, környezettanulmányról és orvosi iratról csak a terhelt, illetőleg a védő és a törvényes képviselő részére adható másolat.

(6) A sértett, illetőleg a tanú vallomását tartalmazó nyomozási iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai.

(7) Nem adható másolat

a) az eljáró hatóság határozatának tervezetéről,

b) a bíróság tanácsülési jegyzőkönyvéről,

c) a kisebbségi véleményen lévő bíró írásbeli véleményéről.

Másolat készítése államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratról

119/C. § (1) Ha a 119/B. § (1) bekezdésében felsoroltaknál az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény IV. és V. fejezetében foglalt szabályok megtartása nem biztosított, a (2) bekezdés rendelkezései irányadók.

(2) A 114/A. § (3) bekezdése esetén a címzett kérelmére az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés esetén az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratról készült másolatot a 119/B. § (1) bekezdésében felsoroltak a hatóság épületéből nem vihetik ki. Az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó másolatot a hatóság őrzi, biztosítani kell, hogy a másolatot a 119/B. § (1) bekezdésében felsoroltak a hatóság hivatali munkaidejében korlátozás nélkül tanulmányozhassák, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat rendelkezésükre álljon.”

23. § A Be. V. Fejezete a következő IV. Címmel és 120/A. §-sal egészül ki:

„IV. Cím

A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme

120/A. § Különösen indokolt esetben a hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve ezek valamelyikére tekintettel más személy a külön jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön.”

24. § A Be. 127. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A nyomozás nem tagadható meg azzal szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan.”

25. § A Be. a következő alcímmel és 127/A. §-sal egészül ki:

„A nyomozás megtagadása a fedett nyomozóval szemben

127/A. § (1) A bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetében az ügyész a nyomozást megtagadja, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fedett nyomozó (131/A. §) a cselekményt a szolgálati feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

(2) A nyomozásnak az (1) bekezdés alapján történt megtagadása esetén az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyminiszter képviseli.

(3) Ha a nyomozást az (1) bekezdés alapján tagadják meg, a határozat rendelkező részből és keltezésből áll. A rendelkező rész tartalmazza a bűncselekmény megjelölését, a nyomozás megtagadásának tényét, és a tájékoztatást arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült kár az állammal szemben miként érvényesíthető.

(4) Az (1) bekezdés esetén a nyomozás nem tagadható meg azzal a fedett nyomozóval szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan.”

26. § A Be. 129/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kártérítés jogalapját vélelmezni kell.”

27. § A Be. 131. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján

a) a külföldi állampolgárságú gyanúsított ellen, illetőleg

b) a külföldi állampolgárságú sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt

indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a nyomozási cselekményen a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen. Az értesítés mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. Ebben az esetben a külföldi állam hatóságát az elvégzett nyomozási cselekményről utólag haladéktalanul értesíteni kell.”

28. § A Be. a következő alcímmel és 131/A. §-sal egészül ki:

„Fedett nyomozó igénybevétele

131/A. § A nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a nyomozás során a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét leplezi (fedett nyomozó).”

29. § A Be. 133. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külföldi állampolgárságú személy gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselője.”

30. § (1) A Be. 134. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A védő a gyanúsított és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tanú kihallgatásánál jelen lehet, a kihallgatotthoz kérdéseket intézhet.”

(2) A Be. 134. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az értesítést mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának.”

31. § A Be. 137. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Btk. 282/A. §-a (6) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból a nyomozás megszüntetésének lehet helye, a nyomozást egy ízben, egyévi időtartamra fel kell függeszteni, ha a kábítószerfüggő gyanúsított vállalja a folyamatos, kábítószerfüggőséget gyógyító kezelést. Az eljárást folytatni kell, ha a gyanúsított okirattal nem igazolja, hogy a felfüggesztéstől számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos, kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésben részesült.”

32. § A Be. 139. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A nyomozás nem szüntethető meg azzal szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan.”

33. § A Be. 141/A. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell.”

34. § A Be. 141/B. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkező rész tartalmazza:)

„b) a nyomozás megszüntetésének tényét,”

35. § A Be. a következő alcímmel és 141/C. §-sal egészül ki:

„A nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben

141/C. § (1) A bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetében az ügyész a nyomozást megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fedett nyomozó (131/A. §) a cselekményt a szolgálati feladatának teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

(2) A nyomozásnak az (1) bekezdés alapján történt megszüntetése esetén az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény jogalapját vélelmezni kell.

(3) Ha a nyomozást az (1) bekezdés alapján szüntetik meg, a határozat rendelkező részből és keltezésből áll, a rendelkező rész tartalmazza a bűncselekmény megjelölését, a nyomozás megszüntetésének tényét, és tájékoztatást ad arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült kár az állammal szemben miként érvényesíthető.

(4) Az (1) bekezdés esetén a nyomozás nem szüntethető meg azzal a fedett nyomozóval szemben, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható alaposan.”