b) a társaságok megszűnésével a társasággal szemben fennálló, illetve a társaságot megillető követelések - a c) pontban foglaltakat kivéve - nem válnak lejárttá;

c) a hitelezők a társaságokkal szemben fennálló ismert követeléseiket a hitelezőknek szóló felhívás közzétételét követő 15 napon belül jelenthetik be;

d) a társaságokat terhelő vagyoni kötelezettségek az Ny. Alapot terhelik, a társaságokat megillető vagyoni jogokat az Ny. Alap gyakorolja. A társaságoknak a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona az Ny. Alapot illeti meg. Az ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök a működési vagyon részét képezik;

e) a társaságok megszűnésével összefüggő, a gazdálkodó szervezet vezetőjét terhelő kötelezettségeket az a) pontban megjelölt személy teljesíti, ideértve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti éves beszámolónak és az eredmény felosztása utáni zárómérlegnek a társaság megszűnése napjával történő elkészítési kötelezettségét is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás általános forgalmi adó- és illetékmentes.

15. § A társadalombiztosítási igazgatási szervek működését szolgáló, a 7. számú mellékletben részletezett, az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott ingatlanok e törvény hatálybalépésének napjától a működési vagyon részét képezik.

16. § (1) Az irányított betegellátás modellkísérletének elvégzésére az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatók körében maximum 200 ezer lakosra kiterjedően finanszírozási szerződés köthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás kezdeményezésére az az egészségügyi szolgáltató jogosult, amely vállalja az érintett lakosság teljes körű, a kötelező egészségbiztosítási rendszerben térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. E feladat tekintetében érintett lakosságnak minősül minden olyan biztosított, aki az egészségügyi szolgáltató által működtetett, vagy az egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosához bejelentkezett.

(3) Az irányított betegellátást szervező egészségügyi szolgáltató - a finanszírozás keretében - a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság korösszetételére figyelemmel számított arányos részére jogosult.

(4) A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) az irányított betegellátást szervező egészségügyi szolgáltató számára folyószámlát vezet, amelyen a (3) bekezdés szerinti bevételek és a szolgáltató érdekkörébe tartozó ellátásokért fizetett összegek nyilvántartásba vételre kerülnek.

(5) Az egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult elszámolni azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket nem az érintett lakosság számára orvosi beutalás alapján, vagy sürgős szükségből nyújt.

(6) A (4) bekezdés szerinti folyószámla bevételi többletét a MEP év végén átutalja az irányított betegellátást szervező egészségügyi szolgáltató számára.

(7) A modellkísérlettel összefüggő prevenciós kiadásokra lakosonként és évenként 1000 Ft/fő akkor is megilleti a szolgáltatót, ha a folyószámlának nincs elegendő bevételi többlete.

(8) A folyószámláról az egészségügyi miniszter által létrehozott, a modellkísérlet értékelését végző szakértői csoport, illetve az egészségügyi szolgáltató havonta tételes tájékoztatót kap.

(9) Az értékelő csoport augusztus 31-ig és az év lezárását követően értékeli a kísérletet, és a tapasztalatokról, a kiterjesztés lehetőségéről jelentést készít a Kormány számára.

(10) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződés megkötéséről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója dönt. E döntés során előnyben kell részesíteni azokat az egészségügyi szolgáltatókat, amelyek legalább 10 települési önkormányzat részvételével vagy megbízása alapján működnek, illetve az érintett lakosság részére a teljes körű alapellátáson túl szakellátás nyújtására is alkalmasak.

(11) A modellkísérlet részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

V. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló
1997. évi CLIII. törvény módosítása

17. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: T.) 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím és a 6. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása előirányzatait a felhasználás igényeihez igazodóan a Kormány az Alapok között átcsoportosíthatja az érintett kiadási előirányzatok azonos összegű és egyidejű módosítása mellett.”

18. § A T. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) foglalt egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény szerinti kapacitáslekötési megállapodások alapján az 58. § (2) bekezdés és a finanszírozási szerződések figyelembevételével történik. A finanszírozási szerződések hatálya meghosszabbodik 1999. március 31-ig. A finanszírozást érintő változásokat a jogszabályok hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell. A szerződések meghosszabbításának az időszakában az előző év átlagának 10%-ával növelhető a kifizetés.”

19. § A T. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A járóbeteg-szakellátás a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy az általuk ellátott feladat alapján kerül finanszírozásra.

(2) A fogászati alapellátás finanszírozása a lakosságszámot figyelembe vevő korcsoportos pontszámrendszer, valamint a jelentett teljesítményekkel arányos teljesítménydíjazás alapján történik. A fogászati szakellátás finanszírozása a járóbeteg-szakellátás finanszírozási szabályai szerint történik.”

20. § A T. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A progresszív betegellátás kiegészítő díjazására az aktív fekvőbeteg előirányzat 2,5%-a szolgál, melynek felhasználását kormányrendelet szabályozza.

(3) Az egészségügyi ellátó rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében az egészségügyi intézetek az egymás számára végzett ellátások (vér és vérkészítmények díja, orvosi beavatkozások) szerződés szerinti árát kötelesek 30 napon belül kiegyenlíteni.”

21. § A T. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A fekvőbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a teljesített ápolási napok alapján szakmai csoportonként országos egységes ápolási díj alapján részesülnek finanszírozásban.”

22. § A T. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § A egyes finanszírozási technikák bevezetésének előkészítése céljából az Egészségügyi Minisztérium szakmai-fejlesztési programjában részt vevő egészségügyi szolgáltatók szerződés szerinti finanszírozása mellett az OEP az egészségügyi miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történő illesztés lehetőségét biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat is.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

23. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek és a területileg széttagoltan működő igazgatási szervek előirányzatai. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.”

24. § Az AT. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai zárszámadásának keretében hagyja jóvá az Alapok bevételeinek és kiadásainak teljesítését, a költségvetési hiány/többlet összegét, a működési pénzmaradvány összegét, dönt a hiány rendezésének, illetve a többlet felhasználásának módjáról.”

25. § Az AT. 3. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számláról igénybe vett hitelt és annak törlesztését.”

26. § (1) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”

(2) Az AT. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a társadalombiztosítási járulékok 66,67%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 33% - belül a 22%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék részaránya);

b) a biztosítotti nyugdíjjárulék, ideértve

1. a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 72,73%-át (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 11%-a - belül a nyugdíjjárulék - 8% - részaránya),

2. a magán-nyugdíjpénztári tag által fizetett járulék 40%-át (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 5%-on belül - a nyugdíjjárulék - 2% - részaránya),