1998. évi XCIII. törvény

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól1

Az államháztartás érdekeit súlyosan veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása és e cselekmények eredményesebb felderítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a pénzügyminiszter irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szerv. Feladata az adóztatás, törvényben meghatározott körben a bűnüldözés, valamint törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatok ellátása.

(2) A Hivatal adóztatási feladatait és szervezetét a Kormány rendeletében határozza meg.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott bűnüldözési feladatkörében a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályai szerint, a Be. által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását végzi.

A Hivatal nyomozó hatósága

2. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai.

(2) A Hivatal nyomozó hatósága a Be. 16. §-ának (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást, valamint ellátja a Hivatal bűnüldözési feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adónyomozásra a Bűnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatala rendelkezik hatáskörrel.

(4) A Bűnügyi Igazgatóság a területi nyomozó hivataltól az eljárást a bűnügyi igazgató jóváhagyásával bármikor magához vonhatja, és a nyomozást a területi nyomozó hivatal bevonásával is teljesítheti.

(5) Az APEH nyomozó hatóságának illetékességét a bűncselekmény elkövetésének helye határozza meg.

(6) A területi nyomozó hivatal az illetékességi területén kívül nyomozást a Bűnügyi Igazgatóság engedélyével végezhet. Az ilyen nyomozási cselekményről az illetékes nyomozó hatóságot értesíteni kell. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor az értesítés - a legrövidebb időn belül - utólag is megtehető, továbbá a Bűnügyi Igazgatóság engedélye is mellőzhető, de az illetékességi terület elhagyását és a nyomozási cselekményt a Bűnügyi Igazgatóságnak utólag jelenteni kell.

(7) A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, a halaszthatatlan nyomozási cselekmények teljesítése után az iratokat határozattal a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz teszi át.

(8) Ha a bűncselekményt több nyomozó hatóság illetékességi területén követték el, a nyomozás lefolytatására az a hatóság illetékes, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló intézkedés).

(9) A területi nyomozó hivatalok közötti illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóságot a Bűnügyi Igazgatóság jelöli ki.

3. § (1) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága a Hivatal bűnüldözési feladatokat ellátó országos hatáskörű szerve. A Bűnügyi Igazgatóság a bűnüldözési feladatokat önállóan végzi, a Hivatal adóztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége a bűnüldözési feladatokat ellátó szervezeti egységnek feladatot nem határozhat meg.

(2) A Bűnügyi Igazgatóságot a bűnügyi igazgató vezeti, akit a Hivatal elnöke nevez ki, és ment fel.

(3) A területi nyomozó hivatalokat a hivatalvezetők vezetik. A hivatalvezetőket a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki, és menti fel.

Az adónyomozó

4. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatot ellátó szervének tagja az adónyomozó.

(2) Az adónyomozót a Hivatal köztisztviselői közül a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki, és menti fel. Az adónyomozó jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései irányadók.

A Hivatal bűnüldözési feladatai

5. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása során

a) nyomozó hatóságként jár el a Be.-ben hatáskörébe utalt büntetőügyekben,

b) a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bűncselekmények esetén köteles a bűncselekményt megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni, és a bizonyítási eszközök megjelölésével az illetékes hatóságnak átadni.

(2) A Hivatal nyomozó hatósága a hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából titkos információgyűjtést végezhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint.

Adónyomozói intézkedések

6. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó:

a) személyeket igazoltathat,

b) ellenőrizheti a szállítás alatt lévő árukat, megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő áruk származását, e célból közutakon járműveket - a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott megkülönböztető és egyéb jelzések alkalmazásával - megállíthat,

c) az adójogszabály megsértésének észlelése, gyanúja esetén értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

d) a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának, illetőleg területi nyomozó hivatalainak hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt feltartóztathatja, és előállíthatja. A feltartóztatás és az előállítás időtartama a hat órát nem haladhatja meg,

e) akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak csomagját és ruházatát az adónyomozó a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(2) Az adónyomozót az intézkedés során a szolgálati igazolványa igazolja. Az adónyomozó az intézkedés megkezdése előtt köteles adónyomozói mivoltát szóban közölni, és magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(3) A jogszerűen fellépő adónyomozó intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

Az adónyomozó által alkalmazható kényszerítő eszközökre vonatkozó rendelkezések

7. § (1) Az adónyomozó törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, valamint a saját testi épségét veszélyeztető támadás elhárítására az e törvényben meghatározott intézkedést tehet, illetőleg a 8. §-ban meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

(2) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani. Az adónyomozó gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - kivéve, ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(4) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazását az adónyomozó köteles haladéktalanul jelenteni közvetlen vezetőjének.

8. § (1) Az adónyomozó testi kényszert, továbbá kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, bilincset, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat.

(2) A testi kényszert akkor lehet alkalmazni, ha az eset körülményeire, az adónyomozó erőfölényére vagy az intézkedés alá vont személy állapotára, magatartására figyelemmel az ellenszegülés megtörésére, illetőleg a támadás elhárítására az szükséges és elegendő. A testi kényszer alkalmazása során az adónyomozó felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

(3) Az adónyomozó kényszerítő eszközként a rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat

a) a saját testi épségét, illetőleg az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(4) Az adónyomozó bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a) támadásának megakadályozására,

b) tettleges ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására.

(5) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

(6) Az adónyomozó a hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása, valamint az elkövető elfogása céljából indokolt esetben az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti.

A Hivatal adatkezelése

9. § (1) A Hivatal adóigazgatási feladatainak ellátása során végzett adatkezelésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Hivatal bűnüldözési tevékenysége és a titkos információgyűjtés során végzett adatkezelésére az Rtv. VIII. fejezete 76-89. §-ainak rendelkezéseit és az Rtv. VII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Ennek során a Rendőrség alatt a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságát, rendőr alatt az adónyomozót, feladatokon a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának e törvényben előírt feladatait kell érteni.

10. § (1) Az adónyomozási feladatok ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatalok kezelik.