1999. évi XLIV. törvény
a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról1
1. § A közjegyzőkről szóló, módosított 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
(2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.
(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.”
2. § A Ktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként.
(2) A közjegyző nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.
(3) A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá
a) a választottbírói tevékenység,
b) a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés.
(4) A közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet.”
3. § A Ktv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább hétmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.”
4. § A Ktv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.”
5. § A Ktv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.”
6. § (1) A Ktv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) választójoggal rendelkezik,
d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
e) a jogi szakvizsgát letette,
f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol.”
(2) A Ktv. 17. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem nevezhető ki közjegyzővé az,
a) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
b) akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel,
c) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,
e) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,
f) akivel szemben a 7. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az igazságügyminiszter szerzi be, és azt a közjegyző kinevezésekor mérlegeli.”
7. § A Ktv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelező felelősségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés f) pont].”
8. § (1) A Ktv. 22. §-ának b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)
„b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésével,
c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással,
d) ha a közjegyzőt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánították (110. §),”
(2) A Ktv. 22. §-a a következő f)-j) ponttal egészül ki:
(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)
„f) a 70. életév betöltésével,
g) ha a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt kizáró ok áll fenn,
h) ha a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le,
i) a közjegyző halálával,
j) ha a közjegyző a kinevezésekor fennálló összeférhetetlenséget az eskütétel időpontjáig nem szüntette meg vagy ha az összeférhetetlenség a kinevezést követően keletkezett.”
9. § A Ktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c) vagy f), h) pontjában felsorolt körülményről szerzett tudomást, köteles azt az igazságügyminiszternek haladéktalanul jelenteni.
(2) Az igazságügyminiszter - miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte - a 22. § a) pontjában említett esetben a közjegyzőt a szolgálat alól felmenti; a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c), f) és h) pontjában említett esetekben a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, és erről értesíti a területi kamara elnökségét.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a közjegyző kinevezése után állapítják meg, hogy kinevezésének a 17. § (1)-(2) bekezdésében említett feltételei nem állottak fenn, vagy a közjegyzővel szemben már a kinevezésekor a 17. § (3) bekezdésének a)-c) pontjában említett kizáró ok állt fenn.
(4) Ha a közjegyzői szolgálat megszűnése a felső korhatár elérése miatt történik, a megszűnésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a közjegyző a megszűnésről szóló okiratot a 70. életéve betöltését megelőzően megkapja.”
10. § A Ktv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását
a) a 22. § a) pontjában említett esetben a felmentéséről szóló okirat kézhezvételének napjától,
b) a 22. § b)-e) és g), h), j) pontjában felsorolt esetekben, és felfüggesztés esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától,
c) ha a 70. életévét betöltötte.”
11. § A Ktv. a következő alcímmel és 24/A. §-sal egészül ki:
„A közjegyzői szolgálat szünetelése
24/A. § (1) Ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig közjegyzői szolgálata szünetel. A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.
(2) A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.”
12. § A Ktv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.”
13. § A Ktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőjelölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.
(2) A 17. § (3)-(4) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzőjelölt névjegyzékbe történő felvételénél is alkalmazni kell.”
14. § A Ktv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.”
15. § A Ktv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is figyelemmel kell megállapítani.”
16. § (1) A Ktv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzéséről gondoskodni.”
(2) A Ktv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A titoktartás (9. §) és az összeférhetetlenség (7. §) szabályai a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre, a kizárás szabályai (4. §) a közjegyzőhelyettesre is irányadóak.”
17. § A Ktv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel.”