18. § A Ktv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak.”
19. § A Ktv. 45. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll.”
20. § A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzőhelyettes tagoké 1 évre szól.”
21. § (1) A Ktv. 49. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:)
„a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,”
(2) A Ktv. 49. §-a a következő h)-j) ponttal egészül ki:
(A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:)
„h) megválasztja a vizsgálóbiztosokat,
i) meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,
j) kirendeli a közjegyzőhelyettest.”
22. § A Ktv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van.”
23. § A Ktv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit.”
24. § (1) A Ktv. 54. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„e) központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást,”
(2) A Ktv. 54. §-a a következő j)-k) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„j) működteti a közjegyzői levéltárat,
k) nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról.”
(3) A Ktv. 54. §-a a következő l)-m) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„l) pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzésére vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt,2
m) e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt.”
25. § (1) A Ktv. 55. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)
„a) a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek magatartási szabályairól,”
(2) A Ktv. 55. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)
„j) a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről.”
26. § A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.”
27. § A Ktv. 63. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos elnök)
„a) képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét,”
28. § A Ktv. 66. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az igazságügyminiszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.
(5) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) az iránymutatást, szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti,
b) a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását,
c) a jogszabálysértő önkormányzati szerv működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.
(6) A felügyelőbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetőleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a működés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni.
(7) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.
(8) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint az igazságügyminisztert.
(9) A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli.”
29. § A Ktv. 67. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg.”
30. § A Ktv. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.”
31. § A Ktv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy),
a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve
b) akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik - annak súlyára való tekintettel -, vagy egyébként alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.”
32. § A Ktv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a felmerült költségek viselésére kötelezhető.”
33. § A Ktv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
d) pénzbírság,
e) határozott időre szóló hivatalból való felfüggesztés,
f) hivatalvesztés.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
d) pénzbírság,
e) törlés a kamarai névjegyzékből.”
34. § A Ktv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel szemben kétmillió forintig, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.
(2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.
(3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti.
(4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyző a felfüggesztés tartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn.”
35. § A Ktv. 74. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet.”
36. § A Ktv. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja.”
37. § A Ktv. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a megyei fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak.
(3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok.”
38. § A Ktv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére.”
39. § A Ktv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el
a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,
b) az a közjegyző, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,
c) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,
d) az eljárás alá vont személy képviselője,
e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,