1999. évi XLIX. törvény
a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról1
1. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkb.) 6. §-a új (2), (4), (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(5) bekezdések jelölése (3), (5), (7)-(8) bekezdésre változik:
„(2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően - el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét a megyei földhivatal által szolgáltatott adatok alapján az illetékes megyei FM hivatal határozza meg.”
„(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet - a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével - a részarány kiadására fel kell használni.”
„(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt.”
2. § Az Fkb. 7/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a részarány-földtulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik kérelmüket határidőben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 3000 Ft/AK értékben.
(4) A földhivatal az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül értesíti az illetékes FM hivatalt. Az FM hivatal az értesítés alapján határozattal dönt a (3) bekezdés szerinti kártalanításról.
(5) A határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és az FVM Költségvetési Irodának, valamint az illetékes körzeti földhivatalnak. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A bíróság az FM hivatal határozatát megváltoztathatja.”
3. § Az Fkb. 9/B. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A földkiadás során az FM hivatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint jár el.
(5) A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait az FM hivatal a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.
(6) Az FM hivatal a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. Az FM hivatal a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni.
(7) Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.”
4. § (1) Az Fkb. 10. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket az FM hivatal szakhatóság bevonásával állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni.”
(2) Az Fkb. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság az FM hivatal határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja.”
(3) Az Fkb. 11. §-ának (5) bekezdéséből a „10. § szerinti költségek és a” szövegrész hatályát veszti.
5. § Az Fkb. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt határozatnak a részarány-tulajdonos által megadott, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti címre történő kézbesítése eredménytelen, valamint, ha a kézbesítés a személyi vagy lakcímadatok nem pótolható hiányosságai miatt nem lehetséges, a határozat közszemlére tétel útján is közölhető. A határozatot a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, valamint a részarány-tulajdonos utolsó ismert belföldi lakhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában kell harminc napra közszemlére tenni.”
6. § Az Fkb. 12. §-a a következő új (5), illetve (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szövetkezet használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) és a halastavakat a részarány-tulajdonú földek kiadására fel kell használni, azonban a jogosult az ingatlan elfogadására nem kötelezhető. Az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani, a földminősítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékű szántó, a halastavat a legmagasabb AK értékű szántó AK értékével kell figyelembe venni. A halastóban lévő halállomány értéke, valamint a halastó létesítéséhez szükséges építmények értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minősül. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni.
(6) Amennyiben további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanokat az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak figyelembevételével árverésen kell értékesíteni.”
7. § Az Fkb. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy - a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről a körzeti földhivatal a kiadás lezárását követő 30 napon belül határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet.
(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.”
8. § Az Fkb. a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki - feltéve, hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokba helyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti -, az okiratot az FM hivatal határozattal pótolja.
(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5%-kal, illetve 1 AK-val tér el - ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést -, a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.
(3) Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de az FM hivatal felszólítása ellenére, annak kézhezvételétől számított 90 napon belül nem nyújtja be a földhivatali záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidőt az FM hivatal az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.”
9. § Az Fkb. a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, az FM hivatal megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét az FM hivatal közli az illetékes körzeti földhivatallal és az illetékes nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.
(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.
(4) A földrészlet tulajdoni lapján - annak állami tulajdonba kerüléséig - a tulajdonos helyén tulajdonosi jogokat gyakorló személyként az igazgatóságot kell bejegyezni.
(5) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket - természetvédelmi oltalom hiányában - a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani.”
10. § Az Fkb. a következő 12/D. §-sal egészül ki:
„12/D. § (1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.