(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatósága kezelésébe kerülnek.

(3) Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az illetékes körzeti földhivatal határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet.

(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.”

11. § Az Fkb. 12/D. §-át követően a következő alcímmel és a 12/E-12/K. §-okkal egészül ki:

„A közös tulajdon megszüntetésének külön szabályai

12/E. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat.

12/F. § (1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnál kezdeményezheti.

(2) A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül a körzeti földhivatal díjtérítés ellenében a tulajdoni lap másolatot és a földmérési alaptérkép hiteles másolatát megküldi a kezdeményezőnek.

(3) A kezdeményező a rendelkezésre álló adatok alapján gondoskodik a természetbeni megosztásra irányuló tervezet elkészítéséről. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is. Az utak kialakítása mentes a földvédelmi járulék megfizetése alól.

(4) A megosztási tervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a kialakítandó új földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó új földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(5) A megosztási tervezetnek - a megosztás módjának meghatározásán kívül - tartalmaznia kell a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az előkészítéssel kapcsolatban felmerült költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását. A felosztás alapja - eltérő megállapodás hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya.

12/G. § (1) A megosztási tervezet elkészülése után a kezdeményező összehívja a tulajdonosok közgyűlését.

(2) A tulajdonosok közgyűléséről - annak időpontját legalább 30 nappal megelőzően - valamennyi tulajdonost írásban, a megosztási tervezet másolatának egyidejű megküldésével kell értesíteni, ezenkívül az értesítést, valamint a megosztási tervet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni.

(3) A tulajdonosok közgyűlésén a tulajdonostársak személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőjük útján vehetnek részt.

12/H. § (1) A tulajdonosok közgyűlésén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlést a kezdeményező hívja össze, és a jelenlévők által megválasztott személy vezeti. A közgyűlésről készített jegyzőkönyvet az elnök, az általa felkért jegyzőkönyvvezető és a kezdeményező írja alá.

(2) A tulajdonosok közgyűlése határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkező tulajdonostárs jelen van. A közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

(3) Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő három napnál későbbi, de legfeljebb 15 napon belüli időpontra, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni.

(4) A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül és tulajdoni hányadukra tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában kell feltüntetni. A megismételt közgyűlésen a megjelent tulajdonosok csak a saját tulajdoni hányaduk önálló ingatlanná alakításáról hozhatnak döntést oly módon, hogy a kiméretéssel nem érintett részarány-tulajdonok - beleértve a törvény 12/F. § (4) bekezdése szerinti 3000, illetve 1500 m2-nél kisebb földrészleteket - egy tagban maradjanak.

(5) A közgyűlés határozatát valamennyi tulajdonostársnak meg kell küldeni. A közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül bármelyik tulajdonostárs kérelemmel fordulhat a helyi bírósághoz. A kérelmező a kérelem egy példányát a bírósághoz történő benyújtással egyidőben köteles megküldeni a kezdeményezőnek.

(6) Ha a közgyűlés nem hozott határozatot a tulajdonközösség megszüntetéséről, bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a tulajdonközösségnek a megosztási terv szerinti megszüntetését.

12/I. § (1) A tulajdonosok közgyűlésének feladata a megosztási terv megtárgyalása, az attól eltérő javaslatok vagy a tulajdonostársak közötti megállapodások rögzítése és a megosztási terv véglegesítése.

(2) A közgyűlésen a tulajdonostársak egymás között a megosztási tervtől eltérően megállapodhatnak egymás tulajdoni hányadának megváltásában, vagy több tervezett földrészlet helyett egy, közös tulajdonba kerülő földrészlet kialakításában, valamint a megosztás költségeinek viselésében. A megosztási tervtől eltérő megállapodást a közgyűlés határozatába bele kell foglalni.

(3) A közgyűlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, valamint az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását. A közgyűlés határozatában rendelkezni kell a felmerült költségek viseléséről. Amennyiben a közgyűlés nem változatlan formában fogadja el a megosztási tervezetet, a végleges megosztási vázrajz közgyűlési jegyzőkönyv alapján történő elkészítéséről a kezdeményező gondoskodik. Ebben az esetben a végleges megosztási vázrajzot a kezdeményezőnek és a közgyűlés által megválasztott két másik személynek is alá kell írnia.

(4) Ha a tulajdonostársak többsége között a tulajdoni hányadoknak megfelelő használat kialakult, és azt a többi tulajdonostárs nem kifogásolja, ezt a közgyűlési határozatban rögzíteni kell.

(5) A közgyűlés meg nem támadott határozatát a 12/H. § (5) bekezdésében írt határidő lejártát követő 15 napon belül a kezdeményező köteles megküldeni a körzeti földhivatalnak, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából. A közgyűlési jegyzőkönyv és az annak alapján elkészített megosztási vázrajz együttesen képezik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot. A földhivatal a közgyűlési határozat és az annak megfelelően elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat az ingatlan-nyilvántartásban. A bejegyzés illetékmentes.

12/J. § (1) A közgyűlési határozat elmaradása miatt, illetve a határozat ellen előterjesztett kérelemhez mellékelni kell a megosztási tervezetet és a közgyűlés jegyzőkönyvét.

(2) A bíróság a tulajdonközösség megszüntetése felől - szükség esetén az érdekeltek, valamint szakértők meghallgatásával - peren kívüli eljárásban határoz.

(3) A bíróság határozatának tartalmaznia kell a 12/I. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság, amennyiben változatlan formában nem fogadja el a megosztási javaslatot, határozatában feljogosítja a kezdeményezőt vagy más személyt, hogy a végleges megosztási vázrajz elkészítéséről a bíróság határozatának megfelelően gondoskodjon. Ebben az esetben a bírósági határozat és a megosztási vázrajz együttesen képezik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot.

(4) A bíróság határozatát a tulajdonosokon és az új földrészleteket terhelő jogok jogosultjain kívül közölni kell a körzeti földhivatallal is. Amennyiben a bíróság a megosztási javaslatot változatlan formában jóváhagyja, a körzeti földhivatal a változást az ingatlan-nyilvántartáson további kérelem nélkül átvezeti.

12/K. § A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

12. § Az Fkb. 13. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából az FM hivatal nyilvános sorsolást tart, ezt a sorsolást megelőzően legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben közzéteszi. A hirdetménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A hirdetményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.”

13. § Az Fkb. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja.”

Záró rendelkezések

14. § (1) E törvény - a 7. és a 10. § kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény 7. és 10. §-a 2000. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az Fkb. 7/A. § (4) bekezdésében szereplő 60 napos határidő a törvény hatálybalépését követő hónap első napján kezdődik azokban az esetekben, amikor az adott szövetkezetet érintő valamennyi, földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a törvény hatálybalépése előtt megtörtént.

(4) Az Fkb. 12/A. § (1)-(2) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat vagy a Magyar Állam tulajdonába kerülő ingatlanok esetében az azt létesítő szövetkezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (7)-(8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával a társasági adóból adókedvezményt érvényesíthet.

(5) Az Fkb. 12/A. § (1) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál felmerülő költségek fedezésére 2000. január 1-jétől kezdődően az állami költségvetésben normatív támogatásként fedezetet kell biztosítani.

(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg