1999. évi L. törvény
az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott Átfogó Atomcsend Szerződésnek a Magyar Köztársaság által történő megerősítéséről és kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott Átfogó Atomcsend Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel megerősíti és kihirdeti.
2. § A Szerződés szövegének hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„Átfogó Atomcsend Szerződés
Preambulum
A Szerződés Részes Államai (a továbbiakban: Részes Államok),
üdvözölve az elmúlt években a nukleáris leszerelés területén elért nemzetközi megállapodásokat és más előremutató intézkedéseket, ideértve a nukleáris fegyverrendszerek csökkentését, valamint a nukleáris fegyverek elterjedése megelőzését, annak minden vonatkozásában,
aláhúzva az ilyen megállapodások és intézkedések teljes körű és haladéktalan végrehajtásának fontosságát,
meggyőződve arról, hogy a jelen nemzetközi helyzet lehetőséget biztosít további hatékony intézkedések megtételére a nukleáris leszerelés felé és a nukleáris fegyverek elterjedése ellen annak minden vonatkozásában, valamint kinyilvánítva azon szándékukat, hogy további ilyen intézkedéseket foganatosítsanak,
hangsúlyozva ezért a szisztematikus és haladó erőfeszítések folytatásának szükségességét a nukleáris fegyverek globális csökkentéséért, azzal a végső céllal, hogy felszámolják ezeket a fegyvereket, valamint a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtott általános és teljes leszerelés érdekében,
felismerve, hogy a nukleáris fegyverkísérleti atomrobbantások és minden egyéb nukleáris kísérleti atomrobbantás beszüntetése azáltal, hogy a nukleáris fegyverek fejlesztését és minőségbeli javulását korlátozzák, valamint hogy véget vetnek a nukleáris fegyverek mind magasabb műszaki színvonalú típusai további kifejlesztésének, hatékony eszközei lehetnek a nukleáris leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának, annak minden vonatkozásában,
felismerve továbbá, hogy az összes ilyen kísérleti atomrobbantás beszüntetése jelentős lépés annak a szisztematikus folyamatnak a megvalósításában, amellyel elérhető a nukleáris leszerelés,
meggyőződve arról, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetése elérésének legrövidebb útja egy egyetemes, nemzetközi és hatékonyan ellenőrizhető átfogó atomcsend szerződésen keresztül vezet, amely már hosszú idő óta a nemzetközi közösség egyik elsőrendű célja a leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának terén,
tudomásul véve az 1963-as, a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló Szerződés Részes Államainak kifejezett törekvését arra, hogy elérjék az összes fegyverkísérleti atomrobbantás végleges beszüntetését,
tudomásul véve továbbá azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelen Szerződés hozzájárulhat a környezet megóvásához,
megerősítve azt a szándékot, hogy vonzóvá tegyék minden Állam számára a Szerződéshez való csatlakozást, valamint azt a célt, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásához, annak minden vonatkozásában, valamint a nukleáris leszerelés folyamatához, ezáltal a nemzetközi béke és biztonság növeléséhez,
a következőkben állapodtak meg:
I. Cikk
Alapvető kötelezettségek
1. Valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy nem végez semmiféle fegyverkísérleti nukleáris robbantást, illetve semmiféle más nukleáris robbantást, és megtilt, illetve megelőz minden ilyen nukleáris robbantást a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen.
2. Továbbá valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy tartózkodik mindenféle fegyverkísérleti nukleáris robbantás, illetve mindenféle más nukleáris robbantás előidézésétől, az arra való bátorítástól, illetve attól, hogy annak végrehajtásában bármilyen módon részt vegyen.
II. Cikk
A Szervezet
A) Általános rendelkezések
1. A Részes Államok ezúton létrehozzák Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetét (a továbbiakban: Szervezet), hogy megvalósítsák a jelen Szerződés tárgyát és célját, biztosítsák rendelkezései végrehajtását, ideértve a végrehajtása betartásának a nemzetközi ellenőrzését, valamint hogy fórumot biztosítsanak a konzultációra és együttműködésre a Részes Államok között.
2. Minden Részes Állam tagja a Szervezetnek. Részes Állam nem fosztható meg tagságától a Szervezetben.
3. A Szervezet székhelye Bécs, az Osztrák Köztársaság lesz.
4. A Szervezet szerveiként ezúton létrehozzák a következőket: a Részes Államok Konferenciáját, a Végrehajtó Tanácsot és a Technikai Titkárságot, amely magában foglalja a Nemzetközi Adatközpontot.
5. Valamennyi Részes Állam a Szerződéssel összhangban együttműködik a Szervezettel annak feladatai végrehajtásában. A Részes Államok közvetlenül egymással, vagy a Szervezeten vagy egyéb más megfelelő nemzetközi lehetőségeken keresztül konzultálnak, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete keretén belüli lehetőségeket, annak Alapokmányával összhangban, a jelen Szerződés tárgyával és céljával vagy rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő bármely ügyben.
6. A Szervezet a jelen Szerződésben megjelölt ellenőrzési tevékenységeit a legkevesebb beavatkozást igénylő módon, a Szerződésben foglalt célok időben történő és hatékony megvalósításának szem előtt tartásával végzi. Kizárólag a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségek végrehajtásához szükséges információkat és adatokat igényelheti. Megtesz minden óvintézkedést a polgári és katonai tevékenységekre és berendezésekre vonatkozó, a jelen Szerződés végrehajtása során tudomására jutó információk titkosságának védelme érdekében, és különösképpen tartja magát a jelen Szerződésben megállapított titokvédelmi rendelkezésekhez.
7. Valamennyi Részes Állam titkosként kezeli, valamint különleges kezelését teszi lehetővé azon információknak és adatoknak, amelyeket a Szervezettől titkosan kap a jelen Szerződés végrehajtásával kapcsolatban. Az ilyen információkat és adatokat kizárólagosan kezeli a jelen Szerződésben foglalt jogaihoz és kötelezettségeihez kapcsolódóan.
8. A Szervezet, mint független testület, törekedni fog arra, hogy a lehetőségek szerint kiaknázza a meglévő szakértelmet és lehetőségeket, és maximalizálja költséghatékonyságát más nemzetközi szervezetekkel, mint például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, megvalósítandó együttműködési formákon keresztül. Az ilyen együttműködési formák, kizárva közülük a csekély jelentőségű, valamint szokásos kereskedelmi és kötelmi természetűeket, megállapodások útján kerülnek kidolgozásra, amelyek a Részes Államok Konferenciája elé kerülnek jóváhagyásra.
9. A Szervezet tevékenységének költségeit évente folyósítják a Részes Államok az Egyesült Nemzetek tagdíjskálájával összhangban azzal a pontosítással, hogy figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek és a Szervezet tagsága közötti különbségeket.
10. A Részes Államok pénzügyi hozzájárulása az Előkészítő Bizottsághoz megfelelő módon levonásra kerül a rendes költségvetéshez adott hozzájárulásukból.
11. A Szervezet azon tagja, amely hátralékban van a Szervezet kiszabott tagdíjával, nem rendelkezik szavazattal a Szervezetben, amennyiben hátraléka eléri vagy meghaladja a megelőző két teljes év hozzájárulásának összegét. A Részes Államok Konferenciája ugyanakkor engedélyezheti az ilyen tag számára a szavazást, ha megállapítást nyer, hogy a fizetés elmaradását a tag által nem befolyásolható körülmények okozták.
B) A Részes Államok konferenciája
Összetétel, eljárások és döntéshozatal
12. A Részes Államok Konferenciája (a továbbiakban: Konferencia) tagságát az összes Részes Állam alkotja. Mindegyik Részes Államot egy fő képvisel a Konferencián, akit kísérhetnek helyettesek és tanácsadók.
13. A Konferencia alakuló ülésszakát a Letéteményes a jelen Szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül köteles összehívni.
14. A Konferencia rendszeresen megtartott ülésszakokon ülésezik, amelyeket évente tartanak, amennyiben arról a Konferencia másképpen nem dönt.
15. A Konferencia rendkívüli ülésszakát abban az esetben hívják össze, ha
a) a Konferencia eképpen határoz;
b) a Végrehajtó Tanács ezt kéri; vagy
c) bármely Részes Állam ezt kéri, és az ilyen irányú kérést a Részes Államok többsége támogatásban részesíti.
A rendkívüli ülésszakot a Konferencia döntését, a Végrehajtó Tanács kérését vagy a szükséges támogatás elnyerését követő 30 napon belül hívják össze, amennyiben arról a döntésben vagy a kérésben másképpen nem rendelkeztek.
16. A Konferencia, a VII. Cikk rendelkezéseivel összhangban, Módosító Konferencia formájában is összehívható.
17. A Konferencia, a VIII. Cikk rendelkezéseivel összhangban, Felülvizsgálati Konferencia formájában is összehívható.
18. Az ülésszakok megrendezésére a Szervezet székhelyén kerül sor, amennyiben arról a Konferencia másképpen nem dönt.
19. A Konferencia elfogadja az eljárási szabályait. Valamennyi ülésszak kezdetén megválasztja Elnökét és egyéb szükséges tisztségviselőit. Ők az új Elnök és a további tisztségviselők következő ülésszakon történő megválasztásáig töltik be hivatalukat.
20. A Részes Államok többsége szükséges a határozatképességhez.
21. Mindegyik Részes Államnak egy szavazata van.
22. A Konferencia ügyrendi kérdésben a jelenlévő tagok többségi szavazata alapján hoz döntést. Érdemi kérdésekben, amennyire ez lehetséges, konszenzus alapján kell dönteni. Amennyiben nem lehet konszenzust elérni egy adott ügyben sorra kerülő döntéskor, a Konferencia Elnöke 24 órára elnapolja a szavazást, és ezen idő alatt minden erőfeszítést megtesz a konszenzus elérése érdekében. Ha konszenzus elérésére a 24 órás határidő végéig nem mutatkozik lehetőség, a Konferencia a döntést a jelenlevő és szavazó tagok kétharmados szótöbbségével hozza meg, amennyiben arról a jelen Szerződés másképp nem rendelkezik. Amennyiben felvetődik, hogy valamely kérdés érdemi-e vagy sem, akkor az a kérdés érdemiként kezelendő, kivéve, ha az érdemi ügyek eldöntéséhez megkívánt többség másképp határoz.
23. A 26. bekezdés k) pontjában jelölt feladatainak ellátása során a Konferencia az érdemi kérdésekben történő döntéshozatalra vonatkozó, és a 22. bekezdésben rögzített eljárási szabályok szerint hoz döntést bármely Államnak felvételéről a jelen Szerződés 1. számú mellékletében foglalt, az Államok felsorolását tartalmazó listára. A 22. bekezdéstől eltekintve a Konferencia a jelen Szerződés 1. számú mellékletére vonatkozó bármely egyéb változtatás esetében döntéseit konszenzussal hozza.
Hatáskörök és feladatok
24. A Konferencia a Szervezet legfőbb szerve. Bármely olyan kérdéssel, esettel, üggyel foglalkozik, amely a jelen Szerződésben foglaltak hatálya alá esik, azokat is ideértve, amelyek a jelen Szerződés rendelkezéseivel összhangban, a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság hatásköréhez és feladataihoz kapcsolódnak. Ajánlásokat tehet és döntéseket hozhat bármely, a jelen Szerződés hatálya alá eső, valamely Részes Állam részéről felvetett vagy a Végrehajtó Tanács által a tudomására hozott kérdésben, témában vagy ügyben.