1999. évi LIII. törvény
az egészségügyet, illetőleg a gyógyszerellátást érintő egyes törvények módosításáról1
A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény módosítása
1. § A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A MOK feladat- és hatásköre
2. § (1) A MOK
a) az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
b) megalkotja Alapszabályát;
c) az orvosi hivatás gyakorlására vonatkozó szakmai magatartási szabályokat, orvosetikai szabályokat, etikai statutumot alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben az orvosokkal szemben etikai eljárást folytat le;
d) működteti az orvosszakmai kollégiumokat;
e) egyetértési jogot gyakorol
ea) és részt vesz az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában,
eb) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett orvosi oklevél által tanúsított szakképzettségnek az elismerése, illetve az oklevél honosítása nélkül, határozott ideig végezhető orvosi tevékenységre irányuló kérelmek ügyében;
f) véleményezési jogot gyakorol
fa) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,
fb) az orvosi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, az egészségügyi ellátást érintő főbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati - az fa) pont hatálya alá nem tartozó - döntések meghozatalánál,
fc) a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az orvostudományi egyetemek magasabb vezető és vezető beosztású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történő vezetői megbízása, illetve a vezetői megbízás visszavonása, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkajogi jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,
fd) az orvosképzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének, valamint az orvostudományi egyetemek felvételi és a szakorvosképzés szakmánkénti keretszámainak meghatározása tekintetében,
fe) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerési, vagy az oklevél honosítási feltételeinek, továbbá a szakorvosi oklevél honosítási feltételeinek megállapítása során,
ff) a helyi önkormányzatok alapellátási területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó orvosok és a helyi önkormányzat közötti szerződés általános szerződési feltételeinek kialakításában,
fg) az igazságügyi orvosszakértők névjegyzékébe történő felvétel tekintetében;
g) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az orvosi diplomához kötött tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
h) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;
i) ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételei alsó határaira;
j) nyilvántartást vezet a tagjairól, és vezeti az orvosok működési nyilvántartását;
k) a szakmai kollégiumok véleménye alapján meghatározza - az 1997. évi CLIV. törvény 115. §-ának (3) bekezdésére és 117. §-a (2) bekezdésének c) pontjára, valamint a 140. §-ára tekintettel - a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenőrzi a teljesítést, továbbképzést szervez;
l) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;
m) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
n) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az orvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek
a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére;
b) a MOK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg
c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni;
d) az (1) bekezdés fb)-fc) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.
(3) A MOK az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetőleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő tűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.
(4) A MOK a működési engedély kiadására irányuló eljárást megelőzően, a működési engedélyt kérelmező számára igazolást ad arról, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó vagy abban részt venni szándékozó orvos
a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, továbbá nem áll-e a tervezett tevékenységet kizáró vagy korlátozó kamarai etikai büntetés hatálya alatt;
b) szerepel-e az orvosok működési nyilvántartásában;
c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MOK által ismert, jogszabályon alapuló kizáró ok, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában való részvételét megakadályozhatja.
(5) Az (1) bekezdés fc) alpontjában megjelölt jogviszonyok keletkezésével összefüggő véleményezési jogkör gyakorlása során a MOK - a vezetői megbízás, illetőleg az alkalmazás szempontjából jelentős bármely körülményre kiterjedő - véleményét a munkáltatói jogkört gyakorló számára adja meg.
(6) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt egyetértési jogkör gyakorlása során - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a MOK a kérelemmel kapcsolatos elutasító véleményét írásban indokolni köteles.”
2. § A Tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azokon a településeken, fővárosi kerületekben, ahol az orvosi diplomához kötött tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma
a) az 50 főt eléri, helyi kamarát lehet,
b) a 300 főt eléri, helyi kamarát kell
létrehozni.”
3. § A Tv. 5. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Egy vagy több helyi kamara írásban megállapodhat a területileg illetékes megyei kamarával arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét a megyei kamara látja el. Helyi kamarák írásbeli megállapodást arról is köthetnek, hogy feladat- és hatásköreiket részben vagy egészben társult módon látják el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a helyi kamarák hatásköréből, illetőleg egyes helyi kamarák illetékességéből, az érintett helyi kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.
(4) Egy vagy több megyei kamara írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy a feladat- és hatáskör egy részét a megállapodásban megjelölt megyei kamara látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a megyei kamarák hatásköréből, illetőleg egyes megyei kamarák illetékességéből, az érintett megyei kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.
(5) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott megállapodások érvényességéhez a MOK országos elnökségének a jóváhagyása szükséges.”
4. § A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Az újra összehívott küldöttgyűlés - változatlan napirenddel - határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint 33%-a jelen van.”
5. § A Tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fővárosi területi kamara illetékességi területén egyidejűleg több etikai bizottság is működhet. Ezek számát és illetékességi területét az Alapszabály határozza meg.”
6. § A Tv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A megyei kamarának a kamara képviseleti vagy ügyintéző szervének, illetőleg valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását - amennyiben az ellátandó feladatok azt indokolják - a megyei kamara ügyviteli szervezetének vezetője (a továbbiakban: megyei ügyviteli vezető) látja el. A megyei ügyviteli vezető a megyei kamarával munkaviszonyban áll. Ügyviteli vezető csak az lehet, aki
a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy
b) általános orvosi vagy fogorvosi oklevéllel és közigazgatási alapvizsgával
rendelkezik.
(2) A megyei ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a megyei kamara elnöksége, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.