(3) A megyei ügyviteli vezető gyakorolja a megyei kamara irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(4) A megyei ügyviteli vezető igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.”
7. § A Tv. 12. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik)
„c) az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § (1) bekezdésében meghatározott véleményezési, egyetértési, illetőleg ajánlási jogkörök gyakorlása.”
8. § A Tv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítását, illetve összehangolását az országos ügyviteli szervezet vezetője (a továbbiakban: országos ügyviteli vezető) látja el. Az országos ügyviteli vezető az országos elnökséggel munkaviszonyban áll.
(2) Az országos ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3) Az országos ügyviteli vezető képesítési követelményeire a megyei ügyviteli vezető 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelményei az irányadóak.
(4) Az országos ügyviteli vezető gyakorolja az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - országos kamarai ügyviteli szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(5) Az országos ügyviteli vezető feladatait az Alapszabály határozza meg.”
9. § A Tv. 18. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A kamarai tisztségviselőt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat helyi és megyei kamarai tisztségviselő esetén a megyei kamara elnöksége, országos tisztségviselő esetén az országos elnökség gyakorolja.
(5) A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.”
10. § A Tv. 20. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) MOK tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt
a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett orvosi diplomájának honosítása vagy szakképzettségének elismerése nélkül meghatározott ideig és helyen orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;
b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva
ba) nem kizárólag orvosi képesítéshez kötött munkakörben végzik,
bb) olyan magasabb vezető, illetve vezető megbízású köztisztviselő végzi, akinek feladatkörébe tartozik a MOK egyetértési, illetőleg véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések meghozatala.
(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott orvosok a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában megjelölt személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az orvos külön törvényben meghatározott elsősegélynyújtási kötelezettségét, illetőleg a külön jogszabály szerinti pro família gyógyszerrendelés lehetőségét.”
11. § A Tv. 21. §-ának (6) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A tevékenység helyének megváltozását az orvos ebben az esetben a területileg a helyváltoztatásig illetékes helyi kamarának is bejelenti.”
12. § A Tv. 25. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A MOK etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:)
„c) az Alapszabályban, illetőleg a MOK más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek”
13. § A Tv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 20. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkező köztisztviselőkkel szemben etikai eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül elkövetett, a 25. § a)-b) pontjaiban foglalt, kamarai tagsági viszonnyal nem összefüggő etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben az etikai eljárás során az etikai felelősség tárgyában hozható döntés, etikai büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 27-31. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei kamara etikai bizottsága jogosult.”
14. § (1) A Tv. 30. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-d) pontok jelölése b)-e) pontokra változik:
(Kiszabható etikai büntetések:)
„a) a figyelmeztetés,”
(2) A Tv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról értesíteni kell az érintett személy munkáltatóját is.”
15. § A Tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„32. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a MOK működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az Alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabályellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, helyi vagy megyei kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes megyei kamarával szemben kell benyújtani.
(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,
a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.
(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes megyei kamara küldöttgyűlését, illetőleg - megyei küldöttgyűlés vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén - a küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.
(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.
(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a MOK-ban tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja.”
16. § (1) A Tv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MOK működésének költségeit
a) a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,
b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől átvett pénzeszközök,
c) alapítványi és más támogatások,
d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
e) pályázat útján elnyert pénzösszegek,
f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek,
g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek
fedezik.”
(2) A Tv. 42. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A MOK részére törvényben megállapított közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről és annak - az Egészségügyi Minisztérium fejezetén belül - elkülönített biztosításáról az Országgyűlés dönt.
(4) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a MOK jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.”
A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény módosítása
17. § A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény (a továbbiakban: Gyktv.) 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek: