1999. évi LX. törvény

a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról1

Az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A Kbt. 1. §-ának a)-c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:]

„a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi, a helyi önkormányzati, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a megyei, illetőleg a regionális fejlesztési tanács, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítás igazgatási szerve;

b) a köztestület és a köztestületi költségvetési szerv, valamint a közalapítvány;

c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával létrehozott, illetve a beszerzés megkezdésének időpontjában ilyen feltételekkel működő alapítvány, társadalmi szervezet, illetőleg az olyan közhasznú társaság, biztosító egyesület, víziközmű-társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is, amely felett az a)-b) pontban meghatározott szervezet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti irányítási jogokat gyakorol;

e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik;”

2. § (1) A Kbt. 2. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni. Az 1. § e) pontja szerinti szervezet szolgáltatás megrendelése esetén nem köteles a törvény szabályai szerint eljárni, ha a szolgáltatást olyan vállalkozástól szerzi be, amely felett a Tpt. 23. §-a szerint irányítást gyakorol, feltéve, hogy a tárgyévet megelőző három év során az irányított vállalkozás nettó árbevételének nyolcvan százaléka az irányító vállalkozással folytatott gazdasági tevékenységből keletkezett.

(2) Az 1. § e) pontjában szereplő szervezet kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzése tekintetében köteles e törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenységet nem lehetne ellátni. Az olyan közbeszerzésre, amelynek tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően és a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a közszolgáltató, illetve az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt felhasználja, a törvény szabályait kell alkalmazni.”

(2) A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény szabályai szerint jogosult eljárni

a) az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékű - a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó - beszerzése során;

b) az 1. § e) pontja szerinti szervezet a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzése során.

(5) Az e törvényt a (4) bekezdés alapján önkéntesen alkalmazó szervezetre vagy személyre a törvény minden rendelkezése vonatkozik.

(6) A 6. § i) pontja alapján eltérő szerződéskötési szabályokat tartalmazó vagy az ilyen jogszabály alkotására felhatalmazást adó törvény előírhatja, hogy az így előírt eljárási szabályok megszegése vagy mellőzése esetén a 76-93. §-okat kell alkalmazni, illetőleg hogy az ezekben az eljárásokban készült hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni.”

3. § A Kbt. 3. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosult költségvetési szervet.

(2) A Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott - költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan. A központosított közbeszerzés fedezete a mindenkori Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.”

4. § (1) A Kbt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésének időpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a (2)-(6) bekezdésben és az 5. §-ban foglaltakra tekintettel meghatározott - legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).”

(2) A Kbt. 4. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A több év alatt megvalósuló építési beruházás esetén a közbeszerzés értéke a teljes beruházás ellenértéke.

(7) Az ajánlatkérő az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb vagy határozatlan ideig tartó beszerzés tárgyában kötött szerződésről a szerződéskötést követő öt munkanapon belül a 10. számú melléklet szerinti hirdetményt tesz közzé, ha annak az (1)-(6) bekezdés, illetve az 5. § szerint számított értéke a szerződéskötéskor eléri vagy meghaladja a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár felét.”

5. § A Kbt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Tilos e törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 4. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével], és

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt közbeszerzési eljárást kell tartani, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, a közbeszerzésnek a költségvetési évben még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak a törvény szerinti eljárás alapján lehet szerződést kötni.”

6. § A Kbt. 6. §-ának a), e) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya nem terjed ki]

„a) azokra az államtitkot vagy szolgálati titkot érintő, illetőleg nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggő beszerzésekre, amelyek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

e) a piaci intervenciós célelőirányzatból megvalósított beszerzésre;

h) a katasztrófa, állatok járványos megbetegedése, továbbá a jelentős ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, illetőleg védekezési készültség esetén a vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;

i) a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott - az e törvény szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya vagy körülményei miatt indokolt körben eltérő - feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni;

j) a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésre.”

7. § A Kbt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás - a felújítás és a korszerűsítés kivételével - az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.

(2) Ha e törvény az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elő, e szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel együtt járó és egy közbeszerzési eljárásban megrendelt - annak értékénél alacsonyabb értékű - árura, illetve szolgáltatásra is.”

8. § A Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének c), d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra:]

„c) jegybanki tevékenység, pénzügyi szolgáltatás - a pénzügyi lízing kivételével -, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás;

d) befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység;”

„g) a tervezési tevékenység, ha az ajánlatkérő azzal kapcsolatban külön jogszabályban előírt módon tervpályázatot folytat le;”

9. § A Kbt. 10. §-ának b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § az alábbi k)-sz) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség és a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is;”

„d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), továbbá egy vagy több - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet, illetőleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak (azoknak) az összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt, és a támogatók között legalább egy - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet van;