k) nemzetközi szerződés: a más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával kötött, a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető olyan írásbeli megállapodás, amelyben Szerződő Félként a Magyar Köztársaság vagy a Magyar Köztársaság Kormánya szerepel;

l) pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben így meghatározott tevékenységek;

m) befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben így meghatározott tevékenységek;

n) a 8. § (1) bekezdésében használt fogalmak alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben így meghatározott fogalmakat kell érteni;

o) ajánlatkérő: az 1. § szerinti bármely szervezet, illetőleg a központosított közbeszerzési eljárásban ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

p) hirdetmény:

1. az ajánlati vagy a részvételi felhívás (a továbbiakban együtt: felhívás),

2. az előzetes összesített tájékoztató,

3. a tájékoztató az eljárás eredményéről,

4. a tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményéről,

5. a tájékoztató a 4. § (7) bekezdése szerinti szerződéskötésről,

6. a 2. § (6) bekezdése alapján külön jogszabályban meghatározott hirdetmény,

7. a 29. § (9) bekezdése alapján külön eljárásban lefolytatott beszerzésről közzétett hirdetmény,

8. a hirdetmény módosításáról, visszavonásáról, a dokumentáció vagy a határidő módosításáról a 11. számú melléklet szerint közzétett hirdetmény;

q) alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést;

r) központi adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei;

s) önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjéről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

sz) katasztrófa: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben így meghatározott fogalom.”

10. § A Kbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A Tanács tizenkilenc tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.

(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:

a) a legfőbb ügyész;

b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;

c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;

d) a gazdasági miniszter;

e) az igazságügyminiszter;

f) a környezetvédelmi miniszter.

(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:

a) a Kormány által kijelölt két személy;

b) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;

c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;

d) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

e) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.

(4) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdek-képviseletei és a gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.

(5) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 13. § (2) bekezdésében és 14. § (8) bekezdésének b) pontjában biztosított jogával.

(6) A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá a törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről.”

11. § A Kbt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.

(2) A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Tanács elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.

(4) A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést [16. § (5) bekezdése] a Tanácsnak köteles megtenni.

(5) A Tanács a tagok közül két évre a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.

(6) A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(7) A Tanács elnöke

a) képviseli a Tanácsot;

b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a tanács éves beszámolóját;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;

d) halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzések Tanácsa főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese vonatkozásában.

(8) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetén;

e) halálával.”

12. § A Kbt. 15. §-a (1) bekezdésének i) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés kiegészül az alábbi új m) ponttal:

[A Tanács]

„i) gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá”-nak (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) az általa meghatározott rendszerességgel történő kiadásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárással kapcsolatban készült hirdetményeket, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos közleményeket;

l) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát - így különösen a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;

m) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzési eljárások éves mennyiségét, valamint a beszerzések tárgyainak az egységre vetített - közbeszerzési eljárás alapján fizetendő - ellenértékét is.”

13. § A Kbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.

(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár főosztályvezetői illetményre jogosult.

(3) A Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő kiadásával kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében.”

14. § A Kbt. 19. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Bizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel. A Bizottság elnökét és elnökhelyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnökhelyettes személyére a Bizottság elnöke tesz javaslatot. A Bizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható. A Bizottság elnöke főosztályvezetői, az elnökhelyettes főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(4) A Bizottság elnöke irányítja a Bizottság munkáját, képviseli a Bizottságot és gyakorolja a munkáltatói jogokat - az elnökhelyettes kivételével - a közbeszerzési biztosok vonatkozásában. A Bizottság elnökét távollétében az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.”

15. § A Kbt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kormány az általa irányított központi költségvetési szervek tekintetében, a helyi önkormányzat a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében rendeletben az (1)-(3) bekezdésben foglalt elveknek megfelelő egyszerűsített eljárásrendet állapíthat meg a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti értékű beszerzésekre, melyben előírhatja a kért ajánlatok kötelező legkisebb számát is. E rendeletek hatálya sem terjedhet ki azonban a 6. § és 9. § (2) bekezdése szerinti esetekre.”

16. § A Kbt. a 28. §-a után a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazta legalább a közbeszerzésre vonatkozó - az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti - adatokat, a 47. § (1) bekezdésében, a 63. § (5) bekezdésében és a 64. § (4) bekezdésében előírt határidők helyett negyven nap esetén huszonöt, a részvételi jelentkezés huszonöt napos határideje helyett pedig tizenöt napot lehet előírni.”