6. § (1) A Kt. 9. §-a (1) bekezdésének hatodik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata.”
(2) A Kt. 9. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”
7. § A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A tanuló joga különösen, hogy]
„k) tanulmányai során - a kerettantervben, a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.”
8. § A Kt. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása - a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint - pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell.”
9. § (1) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;”
(végzettség és szakképzettség.)
(2) A Kt. 17. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
(3) A Kt. 17. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,
c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,
d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel rendelkezik.”
(4) A Kt. 17. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Azt, aki az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni.
(6) A pedagógus-szakvizsgára történő felkészülés
a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,
b) hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá
c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.”
10. § (1) A Kt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi a)-i) pont jelölése b)-j) pontra változik:
[(1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy]
„a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,”
(2) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
„a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,”
(3) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
„e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.”
(4) A Kt. 19. §-ának (7) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
„h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,
i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.”
11. § (1) A Kt. 20. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:]
„f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;”
(2) A Kt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium.”
12. § A Kt. 24. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény.”
13. § A Kt. 25. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően - az iskolatípustól függően - a tizedik, a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tizedik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre jogosít.”
14. § A Kt. 26. §-a (4)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.
(5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.”
15. § (1) A Kt. 27. §-a (1)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5)-(10) bekezdés jelölése (6)-(11) bekezdésre változik:
„(1) A szakiskolának - a (7) és a (12)-(13) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettől eltérhet.
(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat.
(3) A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.
(4) A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte - alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.
(5) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.”
(2) A Kt. 27. §-a új számozás szerinti (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.”
(3) A Kt. 27. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola (tagozat, osztály) előkészítő szakiskolaként (tagozatként; osztályként) működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet az alapműveltségi vizsga letételére, továbbá a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.”
(4) A Kt. 27. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot.”
16. § (1) A Kt. 28. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki: