(2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat.
(4) A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.
19. § Az eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a jogsértő cselekménnyel összefüggésben elvették, illetve bevonták.
Az elkobzás
20. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti;
b) amely a szabálysértés útján jött létre;
c) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
(2) El kell kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást kötelezővé teszi.
(3) El lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetővé teszi.
(4) Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre, illetve a hatóság mellőzte a felelősségre vonást.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene az eljárás alá vont személy számára.
(6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
(7) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.
A kiutasítás
21. § (1) A szabálysértési hatóság a pénzbírság alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a külföldi eljárás alá vont személyt kiutasíthatja az ország területéről, ha az elkövetett szabálysértés súlyára, az elkövetés körülményeire, valamint az eljárás alá vont személyre tekintettel további tartózkodása az ország területén nem kívánatos.
(2) Nem lehet kiutasítást alkalmazni azzal a személlyel szemben, akit külön törvény alapján menekültnek, menedékesnek, illetőleg befogadottnak ismertek el, vagy aki külön törvény alapján kiadott állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezik (bevándorolt külföldi).
(3) A kiutasítás tartamát hónapokban kell megállapítani, amely a két évet nem haladhatja meg.
A figyelmeztetés
22. § Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása
23. § A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.
24. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb tartama kilencven nap.
(2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanazon szabálysértési hatóság előtt, ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét.
Egyesítés, elkülönítés
25. § Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben, ugyanannál a hatóságnál több szabálysértési eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell. Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a cselekmények együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.
Az elzárás és a pénzbírság elévülése
26. § (1) Nem lehet végrehajtani az elzárást és a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(2) Az elévülési időbe nem számít be az elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.
(3) Az elévülést félbeszakítja az elzárás, illetőleg a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével végrehajtásnak nincs helye.
Adatkezelési szabályok
27. § (1) A szabálysértési hatóság nyilvántartja az általa szabálysértés miatt felelősségre vont elkövetők természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett szabálysértést, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát, a büntetés vagy intézkedés végrehajthatóságának megszűnéséig, de legalább a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat csak annak a hatóságnak szolgáltatható ki, amely jogszabály alapján jogosult a szabálysértési eljárással összefüggő adatok kezelésére.
Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól
28. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, melyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az elkövető a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év után mentesül.
Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés
29. § (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.
(2) Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.
Katonákra vonatkozó rendelkezések
30. § (1) A fegyveres szervek (honvédség, határőrség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos állományú tagja, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi hatóság - amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül - a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elkobzásról, illetőleg a járművezetéstől eltiltásról a szabálysértési hatóság rendelkezik.
(3) A sorkatonai szolgálatát letöltővel szemben kiszabott, illetőleg a pénzbírság helyébe lépő elzárást a sorkatonai szolgálatból történő leszerelésig el kell halasztani. Az elévülési időbe az elhalasztás időtartama nem számít be.
Értelmező rendelkezések
31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság, gondatlanság, beszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, jogos védelem, végszükség fogalmát.
(2) E törvény alkalmazásában hozzátartozó alatt a Btk. 137. § 6. pontjában megjelölt személyeket kell érteni.
(3) E törvény alkalmazásában közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét.
(4) E törvény alkalmazásában nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely.
MÁSODIK RÉSZ
A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS
III. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK
32. § (1) Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el.
(2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyző - a közlekedésrendészeti és a vám- és deviza-szabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.
33. § (1) A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el.
(2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a vám- és deviza-szabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.
34. § (1) Pénzügyi szabálysértés miatt a megye székhelyén működő vámhivatal, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal, a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatala jár el.
(2) Nem magyar állampolgár, valamint ismeretlen elkövető által az országhatár átlépésekor elkövetett, vagy ott felderített vám- és deviza-szabálysértés miatt a határvámhivatal jár el.
Szabálysértés miatt eljáró más szervek
35. § A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják
a) a határőrség;
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, megyei, fővárosi kerületi, repülőtéri intézetei;
c) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségei;
d) a bányakapitányságok, illetve különösen jelentős ügyben a Magyar Bányászati Hivatal;
e) a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő;
f) a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei;
g) a nemzeti park igazgatóságok;