1999. évi LXXI. törvény
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról1
1. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;”
(2) Az Eütv. 3. §-ának d)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;
e) egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdőellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is;”
2. § Az Eütv. 8. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható.”
3. § Az Eütv. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását - ha e törvény kivételt nem tesz - a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, - amennyiben ez nem lehetséges az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül - rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.”
4. § Az Eütv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A betegnek - e törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.”
5. § (1) Az Eütv. 24. §-a az alábbi új (9)-(10) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9)-(10) bekezdések számozása (11)-(12) bekezdésekre változik:
„(9) A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha
a) az egészségügyi adatra
aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és
b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
(10) A (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, - szükség esetén - a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.”
(2) Az (1) bekezdéssel módosított Eütv. 24. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.”
6. § Az Eütv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fertőző betegeket, illetve a fertőző betegségre gyanús személyeket - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - a fertőző betegek nyilvántartásába be kell jelenteni.”
7. § Az Eütv. 94. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentésnek minősül továbbá)
„c) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása,”
8. § Az Eütv. 101. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § Orvostechnikai eszköz - ideértve a gyógyászati segédeszközt is - akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható, ha
a) kielégíti a külön jogszabály szerinti minőségi követelményeket és erre vonatkozóan rendelkezik az ott meghatározott tanúsítványokkal és jelöléssel, valamint
b) a külön jogszabályban meghatározott szerv nyilvántartásba vette.”
9. § Az Eütv. 114. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) Egészségügyi tevékenység gyakorlására csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi állapotára és belátási képességére tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas.
(2) Azt az egészségügyi dolgozót, aki egészségi állapota következtében egészségügyi tevékenység gyakorlására véglegesen nem képes, illetve véglegesen korlátozottan alkalmas, az egészségügyi hatóság az egészségügyi tevékenység gyakorlására alkalmatlannak, illetve korlátozottan alkalmasnak nyilvánítja. Korlátozott alkalmasság esetén az egészségügyi hatóság meghatározza a végezhető egészségügyi tevékenységek körét. Az egészségügyi dolgozó egészségi állapotának jelentős változása esetén kérheti az egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának megállapítását.
(3) Azt az egészségügyi dolgozót, aki belátási képességének csökkenése következtében egészségügyi tevékenység végzésére alkalmatlanná vált, az alkalmatlanság időtartamára e tevékenység folytatásától az egészségügyi hatóság eltiltja. Az eltiltott egészségügyi dolgozó alkalmasságát az egészségügyi hatóság legalább kétévente felülvizsgálja.
(4) Az egészségügyi szakképzést nyújtó oktatási intézmény tanulója, hallgatója, amennyiben a (2) bekezdés szerinti okból az egészségügyi tevékenység folytatására alkalmatlan lenne, az alkalmatlanság időtartamára e tanulmányok folytatásától fel kell függeszteni.
(5) Az egészségügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti alkalmatlanságot, illetve korlátozott alkalmasságot foglalkozás-egészségügyi szakorvos vagy az Országos Orvosszakértői Intézet, a (3) bekezdés szerinti alkalmatlanságot igazságügyi elmeorvos-szakértő szakértői véleményének figyelembevételével állapítja meg.
(6) Az eltiltásra és felfüggesztésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
10. § Az Eütv. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Távolléte vagy akadályoztatása időtartamára a beteg vizsgálatára és kezelésére
a) a kezelőorvos munkáltatója,
b) a munkáltató hiányában a kezelőorvos,
c) a kezelőorvos akadályoztatása esetén - az egészségügyi szolgáltató költségére - a területileg illetékes egészségügyi hatóság
köteles a beteg vizsgálatáról és kezeléséről más orvos útján gondoskodni, ide nem értve azt az esetet, amelyben a kezelőorvos feladatait az ügyeletes orvos látja el.”
11. § Az Eütv. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti ellátásra - a központi költségvetés terhére - a Magyarországon lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár és az ezzel biztosítási jogviszony tekintetében egy elbírálás alá eső, továbbá nemzetközi szerződés alapján az ellátásra jogosult nem magyar állampolgár jogosult.”
12. § Az Eütv. 153. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében)
„b) biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását,”
13. § Az Eütv. 156. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint az Eütv. 156. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény - a külön jogszabályban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - kórházi felügyelő tanácsot hozhat létre, valamint kórházi etikai bizottságot működtet.
(3) A kórházi felügyelő tanács a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatkörében
a) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az intézmény működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,
b) biztosítja a kapcsolattartást az intézmény vezetése és az érintett lakosság között,
c) képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézmény működésében,
d) figyelemmel kíséri az intézmény működését.