1999. évi LXXIII. törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1
1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.”
2. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a „nyugdíjjárulékkal,” szövegrészt követően a „magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal” szövegrésszel egészül ki, valamint a „Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély,” szövegrészt követően „a lakásfenntartási támogatás,” szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendő az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy tevékenysége is;
m) fenntartó:
ma) az államigazgatási szerv, a helyi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
mb) egyházi jogi személy és egyéb egyházi szervezet (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),
mc) a természetes személy, jogi személy - ide nem értve az ma)-mb) pontokban megjelölt szervet -, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervei (a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó)
ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”
(3) Az Szt. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ahol e törvény jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.”
3. § Az Szt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.”
4. § Az Szt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Állami fenntartó által működtetett intézmény (a továbbiakban: állami fenntartású intézmény) esetén, ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját,
b) a kérelmező személyazonosító adatait,
c) a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helyét,
d) a tartásra köteles személy, illetve törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait.
(3) A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A vizsgálatot, ha az intézményi jogviszony keletkezését
a) az intézményvezető döntése alapozza meg, az intézményvezető,
b) beutaló határozat alapozza meg, az intézményvezető megkeresése alapján a beutaló önkormányzat
végzi el.
(4) A nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül, illetve ha az ellátásra vonatkozó igény megszűnik.”
5. § (1) Az Szt. 34. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a munkanélküli)
„d) jövedelempótló támogatásának folyósítása szünetel és a szünetelés időtartama a (4) bekezdés szerinti esetben a huszonnégy hónapot, az (5) bekezdés szerinti esetben a harminchat hónapot meghaladja.”
(2) Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a szünetelésre okot adó körülmény fennállásáig, de legfeljebb - az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - huszonnégy hónapig szüneteltethető.
(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a gyermekgondozási segély, ápolási díj igénybevétele miatt szünetel, a szünetelés időtartama legfeljebb harminchat hónap.
(6) Ha a szünetelés oka megszűnik és a támogatás folyósításának a feltételei fennállnak, a támogatást - figyelemmel a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is - tovább kell folyósítani.”
6. § Az Szt. 34/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének időtartama hat hónap. Ezen időtartam mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Ezt követően az önkormányzat felülvizsgálja, hogy
a) a munkanélküli együttműködőnek minősül-e, továbbá
b) a jövedelempótló támogatás továbbfolyósításának feltételei fennállnak-e.
Az önkormányzat a felülvizsgálat eredményétől függően dönt az ellátás továbbfolyósításáról.”
7. § (1) Az Szt. 35. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ellátást az önkormányzat megállapítja, a jegyző a határozat egy példányát nyolc napon belül megküldi a munkanélkülit nyilvántartó munkaügyi központnak.”
(2) Az Szt. 35. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatás megszüntetéséről, illetve szüneteltetéséről - a szüneteltetés okának feltüntetésével - az önkormányzat dönt, és döntéséről az önkormányzat jegyzője nyolc napon belül értesíti a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot.”
8. § (1) Az Szt. 37/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki
a) a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát kimerítette, vagy
b) jövedelempótló támogatásban nem részesült, de igazolja, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző három évben az illetékes munkaügyi központtal legalább két év időtartamig együttműködött
és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó keresőtevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri el a jövedelemmel nem rendelkező munkanélkülit megillető jövedelempótló támogatás összegének ötven százalékát.”
(2) Az Szt. 37/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.”
9. § (1) Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak
b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki]
„ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásra való jogosultságának időtartama alatt együttműködést nem vállalónak minősült a 34/A. § (1) bekezdése szerint,”
(2) Az Szt. 37/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetésétől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei egyébként fennállnak.”
10. § (1) Az Szt. 37/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget írhat elő, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel. Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzethez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni.”
(2) Az Szt. 37/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
„(3) Az együttműködés keretében végzett közcélú munkajellegű tevékenységért díjazás jár.”
(3) Az Szt. 37/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálat vagy szociális intézmény és a segélyben részesülő személy írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról.”
11. § Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
a) súlyos fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.”
12. § Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:
(Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha)
„c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.”
13. § Az Szt. 44. §-ának (3) bekezdése a „nyugdíjjárulék” szövegrészt követően „és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj” szövegrésszel egészül ki.