1999. évi LXXV. törvény
a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról1
Az Országgyűlés a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek visszaszorítása érdekében a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ALAPVETŐ SZABÁLYOK
A törvény célja, az eljárás soronkívülisége
1. § (1) E törvény célja, hogy - közigazgatási-jogi eszközök biztosításával - hatékonyabb védelmet nyújtson a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti, a bűnszervezet keretében elkövetett (Btk. 137. § 8. pont), illetve a bűnszervezet létrehozására (Btk. 263/C. §) irányuló bűncselekményekkel, valamint az e bűncselekményekkel összefüggő egyes jogsértő cselekményekkel szemben.
(2) Az e törvény egyes rendelkezéseivel érintett hatósági ügyekben soron kívül kell eljárni és határozatot hozni.
2. § (1) A személyi védelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a határozat közlésétől számított 3 napon belül lehet kérni az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a határozatot.
(2) A bíróság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a határozatot, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
3. § Az e törvény alapján kirótt közrendvédelmi bírságot (12. §), valamint a légi jármű üzemeltetőjével szemben külön törvény szerint kiszabható közrendvédelmi bírságot [35. § (1) bekezdése] kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint, az ott megjelölt célra lehet felhasználni.
Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
a) üzlet: a rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kereskedelmi, illetve vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely-szolgáltató értékesítő hely;
b) üzemeltető: a működési engedéllyel rendelkező személy;
c) foglalkoztatott: az üzletben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy;
d) az üzlet működésével függ össze: az a cselekmény, amely az üzlet területén az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, illetve amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy - ez utóbbi esetben - az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról;
e) prostituált: az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik;
f) szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul;
g) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;
h) védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;
i) türelmi zóna: közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja;
j) a prostitúció tömeges megjelenése: a prostituáltak folyamatos vagy idényjellegű nagyobb számú egyidejű megjelenése, olyan területi koncentrálódása, amely alkalmas a település nyugalmának megzavarására;
k) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;
l) a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása: más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, agresszív, szeméremsértő szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása;
m) a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás eltűrése: a nyilvános helyet üzemeltető, vagy az ott foglalkoztatott olyan magatartása, amely ösztönzőleg hat a prostituáltak folyamatos tevékenységére;
n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatálya alá tartozó, időszaki lap, rádió- és televízióműsor, könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;
o) nyilvános hely: közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely;
p) kábítószer-kereskedelemmel függ össze: a visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/A. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 283. §);
q) terrorizmussal függ össze: a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), közveszélyokozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §);
r) illegális fegyverkereskedelemmel függ össze: a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §);
s) szervezett bűnözéssel függ össze: az a bűntett, amelyet bűnszervezet tagjaként (Btk. 137. § 8. pont) követnek el, illetve a bűnszervezet létrehozása (Btk. 263/C. §).
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
II. Fejezet
Az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok
5. § (1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra - a nyomozó, illetőleg a szabálysértési hatóság javaslatára - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben önbíráskodás (Btk. 273. §), csalás (Btk. 318. §), rablás (Btk. 321. §), kifosztás (Btk. 322. §), zsarolás (Btk. 323. §) elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult.
(2) A jegyző, a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott érdekből és időtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárhatja, ha az üzlet működésével összefüggésben emberrablás (Btk. 175/A. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), embercsempészés (Btk. 218. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (Btk. 205. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 283. §), vagy a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 92/A. §) miatt indul büntető- vagy szabálysértési eljárás.
(3) A jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja a szabálysértési, illetőleg a nyomozó hatóság javaslatára, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, illetve szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította.
(4) Az üzlet bezárását, valamint a működési engedély visszavonását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
6. § Ha az üzlet bezárását, vagy a működési engedély visszavonását az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve a jogerős ügydöntő határozatáról értesíti a működési engedélyt kiadó jegyzőt. Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró nyomozó hatóságot is értesíteni kell.
III. Fejezet
A prostitúció kezelésének egyes közrendvédelmi szabályai
7. § (1) Védett övezet:
a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;
b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;
c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;
d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a fegyveres erők objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;
e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.