(2) Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére a rendőr-főkapitányság vagy a határőr-igazgatóság (a továbbiakban: a kiutasítást elrendelő szerv) jogosult.”

22. § Az Idtv. a következő új 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § Az idegenrendészeti hatóság a külföldi kiutasításától, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésétől eltekinthet, feltéve, hogy a külföldi vállalja az ország területének önkéntes elhagyását.”

23. § (1) Az Idtv. 32. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóság szakhatósági véleménye megadásáig nem hozhatja meg a visszairányításról, illetve a kiutasításról rendelkező határozatot.”

(2) Az Idtv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó szabályokat a bevándorolt külföldire a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) Az Idtv. 32. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege az alábbiak szerint módosul:

„(3) Az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány kiadásától számított öt év óta folyamatosan Magyarországon lakó bevándorolt külföldi csak akkor utasítható ki, ha”

(4) Az Idtv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bevándorolt külföldivel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasítás esetén a bevándorlási engedélyt vissza kell vonni.”

24. § Az Idtv. a következő új 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § Idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság nem rendelt el kiutasítás mellékbüntetést a külföldivel szemben.”

25. § Az Idtv. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„33. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást alakszerű határozattal kell elrendelni. A rendelkező részben meg kell jelölni a kiutasítás okát, időtartamát, az ország elhagyására előírt kötelezettség határnapját, továbbá az ujjnyomatlevételére vonatkozó kötelezést és a határátlépés helyét.

(2) A kiutasítást, valamint a beutazási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. Az idegenrendészeti hatóság a bejegyzéstől kivételesen eltekinthet, feltéve, hogy a külföldi vállalja az ország területének önkéntes elhagyását.”

26. § Az Idtv. 34. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani.”

27. § Az Idtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított három napon belül lehet előterjeszteni.”

28. § Az Idtv. a következő alcímmel, 35/A-35/B. §-sal egészül ki:

„A bíróság vagy a szabálysértési hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása

35/A. § (1) Ha a kiutasítást a bíróság vagy a szabálysértési hatóság rendelte el, a kiutasítás végrehajtása az idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.

(2) A jogerős kiutasítás büntetésről, intézkedésről a bíróság vagy a szabálysértési hatóság értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján intézkedik

a) a külföldi ujjnyomatának levételére;

b) a kiutasítás tényének és a beutazási tilalom időtartamának az úti okmányba történő bejegyzésére, valamint a határátlépés helyének a megállapítására;

c) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételére;

d) bevándorolt külföldi esetében a bevándorlási engedély visszavonására.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételekor a tilalom időtartamát a 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell számítani. Ha a külföldit a bíróság és a szabálysértési hatóság is kiutasította, a tilalom időtartamát a hosszabb időtartamú kiutasításnak megfelelően kell figyelembe venni.

(5) Az idegenrendészeti hatóságnak a kiutasítás végrehajtása során a 33. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott rendelkezéseket a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmaznia.

(6) Ha a kiutasítás végrehajtásának költsége más módon nem biztosítható, azt az idegenrendészeti hatóság megelőlegezi.

35/B. § Ha a külföldit az idegenrendészeti hatóság és a szabálysértési hatóság is kiutasította, a tilalom időtartamát a hosszabb időtartamú kiutasításnak megfelelően kell figyelembe venni.”

29. § (1) Az Idtv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság vagy a szabálysértési hatóság által kiszabott kiutasítás büntetés, intézkedés, valamint a 31. §-ban foglaltak alapján elrendelt kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a külföldit, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza;

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja;

c) a kiutasítás hatálya alatt és a kiutazás előtt szabálysértést vagy bűncselekményt követett el;

d) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyet engedély nélkül vagy az előírt feltételek hiányában elhagyta, illetve az engedélyben megállapított határidőre nem tért vissza;

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadul.

(2) Ha a külföldi kiutasítására olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt került sor, amely a kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, embercsempészéssel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel függ össze, a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti őrizetet el kell rendelni.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet alakszerű határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egy időben végre kell hajtani.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb öt napra rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a külföldi kiutazásáig meghosszabbíthat.

(5) Ha az idegenrendészeti őrizet időtartama a harminc napot meghaladja, a bíróság az őrizet fenntartásának szükségességét havonta felülvizsgálja.

(6) Hat hónapon túli idegenrendészeti őrizet meghosszabbítására csak az őrizet helye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jogosult.

(7) Az idegenrendészeti őrizet a kiutasítás végrehajtása feltételeinek a megteremtéséig, de legfeljebb tizennyolc hónapig tarthat. Azonnal meg kell szüntetni az őrizetet, ha elrendelésének oka megszűnt.

(8) Ha az idegenrendészeti őrizet elrendelésétől számított tizennyolc hónap alatt a kiutasítás nem hajtható végre, az őrizetet meg kell szüntetni. Az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a külföldi számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki.

(9) A kijelölt helyen tartózkodó külföldivel szemben a 36. § (1) bekezdésében meghatározott okból az idegenrendészeti őrizet ismételt elrendelésének van helye.”

30. § Az Idtv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenrendészeti őrizetet - az elrendelő rendelkezése szerint - rendőrségi fogdában vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, amelynek költségeit az állam megelőlegezi.”

31. § (1) Az Idtv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson kell kijelölni, ha a külföldi magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, az eltartásra köteles meghívóval, illetőleg eltartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik, továbbá, ha a külföldi fokozott hatósági ellenőrzése közbiztonsági okból indokolt.”

(2) Az Idtv. 43. §-a a következő új (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdések megjelölése (7)-(8) bekezdésre változik:

„(4) A közösségi szálláson történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket az állam megelőlegezi.

(5) Ha a kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson jelölték ki, az ott-tartózkodás időtartama a tizennyolc hónapot nem haladhatja meg.

(6) A kötelező tartózkodási hely elhagyása csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezhető, ha

a) az elrendelésre az (1) bekezdés a) pontja alapján került sor, a személyazonosság megállapításáig;

b) az elrendelésre az (1) bekezdés c)-d) pontja alapján került sor és megalapozottan valószínűsíthető, hogy a kiutasítás, illetve a visszairányítás hat hónapon belül végrehajtható;

c) az elrendelésre az (1) bekezdés e) pontja alapján került sor és a külföldi ellen kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, embercsempészéssel, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig.”

32. § Az Idtv. a következő 43/A. §-sal egészül ki:

„43/A. (1) Ha a közösségi szálláson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől tizennyolc hónap eltelt, de az elrendelés alapjául szolgáló körülmény a külföldinek fel nem róható okból továbbra is fennáll, a külföldi számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az új tartózkodási helyet kijelölő határozatban előírhatja, hogy a külföldi a kijelölt helyet - lakóhelyet, körzetet - csak engedéllyel hagyhatja el, továbbá a külföldit a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre kötelezheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság a külföldit a személyazonosságát és a tartózkodás jogcímét igazoló, legfeljebb hat hónapig érvényes okmánnyal látja el, amelynek az érvényességi ideje meghosszabbítható. Az idegenrendészeti hatóság az okmányba a (2) bekezdés szerinti korlátozásokat, valamint az előírt magatartási szabályokat bejegyzi.

(4) A (2) bekezdés szerint kiállított okmány birtokában a külföldi az elrendelő szerv hozzájárulásával jogosult munkavállalásra.

(5) Ha a kötelező tartózkodási hely nem közösségi szállás, a kijelöléstől számított tizennyolc hónap elteltével az idegenrendészeti hatóság a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak alkalmazásával jár el.

(6) A (2)-(4) bekezdésekben foglaltak nem érintik a külföldinek az ország elhagyására vonatkozó kötelezettségét, kivéve, ha a jogerős idegenrendészeti kiutasítás végrehajthatóvá válásától, vagy a szabálysértési eljárás keretében hozott kiutasítás intézkedés jogerőre emelkedésétől számítva öt év már eltelt és a végrehajtás nem a külföldi felróható magatartása miatt hiúsult meg.”

33. § (1) Az Idtv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában idegenrendészeti hatóság az e törvényben hatósági és intézkedési jogkörrel felruházott Belügyminisztérium, rendőrség, határőrség, közigazgatási hivatal, vám- és pénzügyőrség és vízumkiadó szerv.”