1999. évi LXXXIII. törvény

a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvet (továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése 1997. július 3-án megtörtént, ennek alapján a Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1997. október 3-án lépett hatályba).

2. § A Jegyzőkönyv magyar nyelvű fordítása a következő:

„Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz

1. Cikk

Tagság a Madridi Unióban

A jelen Jegyzőkönyvben részes országok (a továbbiakban: Szerződő Államok), mégha nem is tagjai a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására létrehozott, Stockholmban, 1967-ben felülvizsgált és 1979-ben módosított Madridi Megállapodásnak [a továbbiakban: Madridi Megállapodás (Stockholm)], valamint a 14. Cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek, amelyek a jelen Jegyzőkönyv tagjai (a továbbiakban: Szerződő Szervezetek) ugyanannak az Uniónak a tagjaivá válnak, mint amelynek a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országok a tagjai. A jelen Jegyzőkönyvben a „Szerződő Felekre” való bármely hivatkozást mind a Szerződő Államokra, mind pedig a Szerződő Szervezetekre való hivatkozásként kell értelmezni.

2. Cikk

Oltalomszerzés nemzetközi lajstromozással

(1) Ha egy Szerződő Fél hivatalánál védjegybejelentést nyújtottak be, vagy ha egy Szerződő Fél hivatalának lajstromába egy védjegyet bejegyeztek, az, akinek nevében a bejelentést (továbbiakban: alapbejelentés) benyújtották, vagy akinek nevére a lajstromozás (a továbbiakban: alaplajstromozás) fennáll, a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései szerint a Szerződő Felek területén oltalmat szerezhet védjegye számára oly módon, hogy ezt a védjegyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (továbbiakban: Szervezet) Nemzetközi Irodája (a továbbiakban Nemzetközi Iroda) lajstromába (a továbbiakban: Nemzetközi Lajstrom) bejegyezteti, feltéve, hogy

(i) ha az alapbejelentést egy Szerződő Állam hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerződő Állam állampolgára vagy lakosa, vagy ebben a Szerződő Államban valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van,

(ii) ha az alapbejelentést egy Szerződő Szervezet hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek a nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerződő Szervezet egyik tagállamának állampolgára vagy lakosa, vagy ennek a Szerződő Szervezetnek a területén valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye van.

(2) A nemzetközi lajstromozási kérelmet (a továbbiakban nemzetközi bejelentés) a Nemzetközi Irodához kell intézni azon hivatal útján, ahol az alapbejelentést benyújtották, illetve ahol az alaplajstromozást végezték (a továbbiakban: származási hivatal), az esettől függően.

(3) A jelen Jegyzőkönyvben a „hivatalra” vagy „egy Szerződő Fél hivatalára” történő bármely hivatkozás arra a hivatalra való hivatkozást jelenti, amelynek hatáskörébe tartozik valamely Szerződő Fél részéről a védjegyek lajstromozása, a „védjegy” kifejezés pedig mind áruvédjegyekre, mind szolgáltatási védjegyekre vonatkozik.

(4) A jelen Jegyzőkönyv értelmében „egy Szerződő Fél területe”, amennyiben a Szerződő Fél állam, ennek az államnak a területét jelenti, ha pedig a Szerződő Fél kormányközi szervezet, azt a területet, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés hatálya kiterjed.

3. Cikk

Nemzetközi bejelentés

(1) A jelen Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi bejelentéseket a Végrehajtási Szabályzatban előírt nyomtatványon kell benyújtani. A származási hivatal igazolja, hogy a nemzetközi bejelentésben feltüntetett adatok megegyeznek az igazolás időpontjában az alapbejelentésben, illetve adott esetben az alaplajstromozásban szereplő adatokkal. Az említett hivatal feltünteti továbbá

(i) alapbejelentés esetében e bejelentés keltét és számát,

(ii) alaplajstromozás esetében e lajstromozás keltét és számát, valamint az alaplajstromozást eredményező védjegybejelentés keltét és számát.

A származási hivatal feltünteti a nemzetközi bejelentés keltét is.

(2) A bejelentőnek meg kell jelölnie az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan a védjegy oltalmát igényli, valamint, ha lehetséges, az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodásnak megfelelő osztályt vagy osztályokat. Ha a bejelentő az osztályozást nem jelöli meg, az árukat, illetve a szolgáltatásokat a Nemzetközi Iroda sorolja be az említett osztályozás megfelelő osztályaiba. A bejelentő által megadott osztályjelzetet a Nemzetközi Iroda a származási hivatallal együttesen ellenőrzi. Ha az említett hivatal és a Nemzetközi Iroda véleménye eltér, az utóbbi álláspontja az irányadó.

(3) Ha a bejelentő a védjegy színét megkülönböztető elemként igényli,

(i) erre vonatkozó nyilatkozatot kell tennie és nemzetközi bejelentésével együtt az igényelt színt vagy színösszetételt meghatározó közlést kell benyújtania,

(ii) nemzetközi bejelentéséhez mellékelnie kell az említett védjegy színes példányait, amelyeket a Nemzetközi Iroda értesítéseihez csatol; e példányok számát a Végrehajtási Szabályzat határozza meg.

(4) A Nemzetközi Iroda a 2. Cikk szerint bejelentett védjegyet haladéktalanul lajstromozza. A nemzetközi lajstromozás kelte az a nap, amikor a származási hivatal kézhez kapta a nemzetközi bejelentést, feltéve, hogy a Nemzetközi Iroda az azt követő két hónapon belül a nemzetközi bejelentést megkapja. Ha a nemzetközi bejelentés e határidőn belül nem érkezik meg, a nemzetközi lajstromozás kelte az a nap, amikor a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést kézhez kapja. A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozásról az érdekelt hivatalokat haladéktalanul értesíti. A Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyeket a Nemzetközi Iroda által kiadott időszaki lapban teszik közzé, a nemzetközi bejelentésben megadott adatok alapján.

(5) A Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyek nyilvánosságra hozatala céljából valamennyi hivatal az említett kiadványból bizonyos számú ingyenes és bizonyos számú csökkentett árú példányt kap a Nemzetközi Irodától, a 10. Cikkben említett Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés) által meghatározott feltételek mellett. Ezt a nyilvánosságra hozatalt valamennyi Szerződő Fél számára teljesen kielégítőnek kell tekinteni, és a nemzetközi lajstromozás jogosultjától egyéb nyilvánosságra hozatal nem követelhető.

3bis Cikk

Területi hatály

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom bármely Szerződő Félre csak a nemzetközi bejelentést benyújtó személy, illetve a nemzetközi lajstromozás jogosultjának kérésére terjed ki. Ilyen kérés nem tehető azonban azon Szerződő Fél vonatkozásában, amelynek hivatala a származási hivatal.

3ter Cikk

A „területi kiterjesztés” iránti kérelem

(1) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom valamely Szerződő Fél területére való kiterjesztése iránti kérelem a nemzetközi bejelentésben külön megemlítendő.

(2) Területi kiterjesztés iránti kérelem a nemzetközi lajstromozást követően is tehető. A kérelmet a Végrehajtási Szabályzatban előírt nyomtatványon kell benyújtani. Ezt a Nemzetközi Iroda azonnal bejegyzi, és az ilyen bejegyzést késedelem nélkül közli az érdekelt hivatallal vagy hivatalokkal. A bejegyzést a Nemzetközi Iroda által kiadott időszaki lapban közzéteszik. Az oltalom területi kiterjesztése a Nemzetközi Lajstromba történt bejegyzés napjával lép hatályba, és a vonatkozó nemzetközi lajstromozás lejártával szűnik meg.

4. Cikk

A nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) a) A 3. és a 3ter Cikk rendelkezései szerint eszközölt lajstromozás, illetve bejegyzés napjától kezdődően a védjegyet valamennyi érintett Szerződő Fél területén ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet e Szerződő Fél hivatalánál közvetlenül jelentették volna be. Amennyiben a Nemzetközi Irodával nem közölnek elutasítást az 5. Cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelően, vagy ha az említett cikk szerint közölt elutasítást utólag visszavonják, a védjegyet az érintett Szerződő Fél területén az említett naptól kezdve ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet e Szerződő Fél hivatalánál lajstromozták volna.

b) Az áruk és szolgáltatások 3. Cikkben említett osztályozása a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása tekintetében a Szerződő Feleket nem kötelezi.

(2) Valamennyi nemzetközi lajstromozást megilleti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. Cikke szerinti elsőbbségi jog az e cikk D) pontjában előírt alakiságok betartásának kötelezettsége nélkül.

4bis Cikk

Nemzeti vagy regionális lajstromozás helyettesítése nemzetközi lajstromozással

(1) Ha egy védjegyet, amely valamely Szerződő Fél hivatalánál nemzeti vagy regionális lajstromozás tárgyát képezi, nemzetközileg is lajstromoznak, és mindkét lajstromozás ugyanazon személy nevére történt, a nemzetközi lajstromozás a nemzeti vagy regionális lajstromozás helyébe lép, az utóbbi révén szerzett jogok sérelme nélkül, feltéve, hogy

(i) a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom kiterjed az említett Szerződő Félre, a 3ter Cikk (1), illetve (2) bekezdése szerint,

(ii) a nemzeti vagy regionális lajstromban felsorolt valamennyi árut és szolgáltatást feltüntetik a Nemzetközi Lajstromban is az említett Szerződő Fél vonatkozásában,

(iii) az ilyen kiterjesztés a nemzeti vagy regionális lajstromozás napja után lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben említett hivatal, kérelemre, köteles a nemzetközi lajstromozást saját lajstromába bejegyezni.

5. Cikk

A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása vagy érvénytelenítése egyes Szerződő Felek tekintetében

(1) Bármely Szerződő Fél hivatala, amellyel a Nemzetközi Iroda a 3ter Cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében egy nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak erre a Szerződő Félre történő kiterjesztését közli - ha a megfelelő jogszabályok erre felhatalmazást adnak -, jogosult elutasításról szóló értesítésben kijelenteni, hogy területén a kiterjesztés tárgyát képező védjegy nem részesíthető oltalomban. Bármely elutasítás csak olyan indokokon alapulhat, melyek az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az elutasítást közlő hivatalnál közvetlenül bejelentett védjegyek esetében is érvényesíthetők. Az oltalmat azonban még részlegesen sem lehet csupán azon oknál fogva megtagadni, hogy az alkalmazandó jogszabályok a lajstromozást csak korlátolt számú osztály vagy áru, illetve szolgáltatás tekintetében engedik meg.

(2) a) Bármely hivatal, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, köteles az elutasítást a Nemzetközi Irodával közölni, az összes indok megjelölése mellett, a hivatalra alkalmazandó jogszabályokban megszabott határidőn belül, de legkésőbb - a b)-c) pontok fenntartásával - egy éven belül attól a naptól számítva, amelyen a Nemzetközi Iroda az (1) bekezdésben említett kiterjesztést ezzel a hivatallal közli.

b) Az a) pont ellenére bármely Szerződő Fél nyilatkozhat úgy, hogy a jelen Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi lajstromozásokra az a) pontban említett egyéves határidőt 18 hónap helyettesíti.