(5) A 10. § (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott adatot az Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyító Intézet közli.

13. § (1) A 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatot, valamint a nyilvántartott természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának és lakcímének változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve közli.

(2) A nyilvántartott állampolgárságának, valamint - névváltoztatás engedélyezése esetén - családi és utónevének változását a Belügyminisztérium ezen ügyekben eljáró szerve közli.

14. § Az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

15. § (1) Az adatközlést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított három munkanapon belül kell teljesíteni.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az adatközlést külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel teljesíti.

(3) A bűntettesek nyilvántartásában szereplő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek természetes személyazonosító adatai, valamint személyi azonosítójuk a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének átadhatók.

16. § (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (a továbbiakban: mentesítés) beálltától számított tizenöt évig,

b) a szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkára, illetőleg pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

c) a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

d) a gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkára, pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

e) fiatalkorúak esetén legfeljebb 30. életévük betöltéséig, feltéve, hogy eddig az időpontig mentesültek,

f) a főbüntetés helyett mellékbüntetésre ítéltek esetén a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított öt évig,

g) a megrovásban részesítettek, illetve azok esetén, akiknek terhére az egyes különleges eljárások között meghatározott elkobzásra irányuló eljárás során elkobzást alkalmaztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

h) a próbára bocsátottak esetén a próbaidő, illetőleg meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

i) az eljárási kegyelemben részesítettek esetén a határozat keltétől számított három évig,

j) azok esetén, akikkel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta, a vádemelés elhalasztása tartamának elteltétől számított három évig,

k) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől számított három évig,

l) azok esetén, akikkel szemben az eljárás megszüntetése mellett elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, továbbá akikkel szemben a vád alól felmentés mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, a megszüntető végzés, illetve a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évig

kell kezelni.

(2) Annak a személynek az adatai, aki többszörösen van nyilvántartva, akkor törölhetők, ha minden adatra vonatkozóan eltelt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási idő.

17. § A 10. §-ban meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok,

b) az igazságügyminiszter a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetőleg nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladataik ellátásához,

d) a hadköteles katonai nyilvántartásának céljára a hadkiegészítő parancsnokság,

e) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint,

f) a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az e) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz,

g) az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladataik ellátásához, valamint a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához

jogosultak.

18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

a) a rendőrség

aa) a fegyveres biztonsági őrség felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladatai ellátásához,

ab) a nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges büntetlenség megállapításához,

ac) a személy- és vagyonvédelmi, illetőleg a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásához;

b) a köztársasági elnök által adományozható kitüntetésre irányuló javaslatot előterjesztő miniszter a jelölt büntetlenségének megállapításához;

c) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke a bírói, a kinevezésre jogosult bírósági elnök a bírósági titkári és fogalmazói kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához;

d) a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a megyei főügyészség, a Fővárosi Főügyészség az ügyészi, az ügyészségi titkári, fogalmazói, illetőleg nyomozói kinevezéshez.

19. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult

a) a rendőrség a kézilőfegyverekkel, a lőszerekkel, a gáz- és riasztófegyverekkel, a légfegyverekkel, a lőterekkel, valamint a lőfegyver- és a lőszertárolóhelyekkel, továbbá a vaktölténnyel üzemeltethető és a hatástalanított lőfegyverekkel kapcsolatos engedélyek kiadásához;

b) a rendőrség a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásának ellátása során a vezetői engedély bevonása, helyszínen történő elvétele, valamint a „kezdő vezetői engedély” minősítés meghosszabbítása feltételeinek megállapításához;

c) a bírósági ülnök megválasztásához a települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés, katonai bírósági ülnök esetén az állományilletékes parancsnok;

d) az igazságügyminiszter a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kinevezéshez, valamint a közjegyző-jelölt és közjegyző-helyettes alkalmazásához;

e) a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők állományilletékes parancsnokai a hivatásos állományba történő kinevezéshez;

f) a Belügyminisztérium állampolgársági, útlevél, bevándorlási, illetve menekültügyekben eljáró szervei, valamint az útlevél hatóságok a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához;

g) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal a bevándorlási kérelem elbírálásához;

h) a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelem elbírálásához;

i) a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához;

j) a helyettes szülői és a nevelőszülői hálózat működését engedélyező, illetve ellenőrző szerv;

k) a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet.

III. Fejezet

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉS ALATT ÁLLÓK NYILVÁNTARTÁSA

20. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásának célja az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.

21. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) az elrendelő határozat szerint

aa) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat,

ab) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését,

ac) a kényszerintézkedés időtartamát;

b) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, illetőleg fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

22. § (1) A 21. §-ban foglalt adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról határozatot hozó bíróság közli.

(2) A kényszerintézkedés megszüntetéséről a határozatot hozó bíróság, ügyészség közli az adatokat.

(3) A bíróság, illetve az ügyészség az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három munkanapon belül teljesíti.

23. § A kényszerintézkedés alatt állókat a kényszerintézkedés megszüntetéséig kell nyilvántartani.

24. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásából a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak, az útlevélhatóságok, valamint a Belügyminisztérium útlevélügyekben eljáró szervei jogosultak adatigénylésre.

IV. Fejezet

A BÜNTETŐELJÁRÁS ALATT ÁLLÓK NYILVÁNTARTÁSA

25. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának célja a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, az eljárások törvényességének, az állampolgárok és mások jogainak biztosítása és védelme.

26. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;