1999. évi LXXXIX. törvény
az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete Alapokmányának kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete Alapokmányát e törvénnyel kihirdeti. (Az Alapokmány a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1985. július 2-án lépett hatályba.)
2. § Az Alapokmány szövegének hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:
„Az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezetének Alapokmánya
Bevezetés
Az ebben az Alapokmányban részes Államok,
az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban eljárva,
az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének az Új Nemzetközi Gazdasági Rend megteremtésével foglalkozó hatodik rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatokban, az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete második Közgyűlésén elfogadott, az iparfejlesztésre és ipari együttműködésre vonatkozó Limai Nyilatkozatban és Akcióprogramban, valamint az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének a fejlesztéssel és a nemzetközi gazdasági együttműködéssel foglalkozó hetedik rendkívüli ülésszaka határozatában foglalt fő célokat szem előtt tartva,
kijelentették, hogy
igazságos és méltányos gazdasági és társadalmi rend megteremtésére van szükség a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása, ésszerű és méltányos nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása, dinamikus társadalmi és gazdasági változtatások megvalósítása, valamint a világgazdaság fejlődéséhez szükséges szerkezeti módosítások elősegítése révén,
az iparosítás a növekedést szolgáló dinamikus eszköz, amely - különösen a fejlődő országokban - nélkülözhetetlen a gyorsított gazdasági és társadalmi fejlődéshez, valamennyi ország népessége életszínvonalának és életük minőségének megjavításához, valamint egy méltányos gazdasági és társadalmi rend megteremtéséhez,
valamennyi országnak szuverén joga van az iparosodáshoz; minden iparosítási folyamatnak alapvetően arra kell irányulnia, hogy önfenntartó és integrált társadalmi-gazdasági fejlődést biztosítson, s magában kell foglalnia az ahhoz szükséges változásokat, hogy minden nép igazságos és hatékony módon részt vegyen saját országa iparosításában,
mivel a fejlesztésre irányuló nemzetközi együttműködés valamennyi ország közös célja és kötelessége, alapvetően fontos az iparosítás előmozdítása minden lehetséges összehangolt eszközzel, ideértve a technológia kifejlesztését, átadását és befogadását globális, regionális és országos szinten, valamint az egyes ágazatokon belül,
valamennyi országnak, gazdasági és társadalmi berendezkedésétől függetlenül eltökélt szándéka, hogy a szuverén egyenlőségen alapuló nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését célzó egyéni és kollektív intézkedések révén népeik közös boldogulását előmozdítsa; hogy a fejlődő országok gazdasági függetlenségét megerősítse; hogy ezen országok számára a világ ipari termelésében igazságos részt biztosítson, és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghatározott célokkal és elvekkel összhangban hozzájáruljon a nemzetközi békéhez valamennyi nemzet biztonságához és felvirágzásához,
ezen irányelveket figyelembe véve,
kívánatosnak tartották, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya IX. Fejezetében foglaltaknak megfelelően szakosított szervezetet alapítsanak az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (ENISZ) elnevezéssel (a továbbiakban: Szervezet), amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányában a Gazdasági és Szociális Tanács számára rögzített hatáskörök, valamint a kapcsolatokra alkalmazandó megállapodások figyelembevételével központi szerepet fog játszani, és felelős lesz az Egyesült Nemzetek szervezeti rendszerében folytatott minden iparfejlesztési tevékenység összehangolásának figyelemmel kíséréséért és előmozdításáért,
és ennek érdekében az alábbi Alapokmányt fogadták el:
I. Fejezet
CÉLOK ÉS FELADATOK
1. Cikk
Célok
A Szervezet fő célja a fejlődő országok ipari fejlődésének elősegítése és meggyorsítása, hogy ezáltal hozzájáruljon egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséhez. A Szervezet emellett a globális, regionális és országos, valamint az ágazati szintű iparfejlesztést és ipari együttműködést is előmozdítja.
2. Cikk
Feladatok
A fentebb említett célok megvalósítása érdekében a Szervezet minden szükséges és megfelelő intézkedést megtesz, így különösen:
a) ösztönzi a segítségnyújtást, illetőleg a szükséghez képest maga is segítséget nyújt a fejlődő országoknak iparosításuk előmozdításához és meggyorsításához, elsősorban iparuk fejlesztéséhez, bővítéséhez és korszerűsítéséhez;
b) az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban kezdeményezi, összehangolja és figyelemmel kíséri az Egyesült Nemzetek szerveinek tevékenységét annak érdekében, hogy a Szervezet az iparfejlesztés területén központi összehangoló szerepet játszhasson;
c) a harmonikus és kiegyensúlyozott iparfejlesztés érdekében a globális, regionális és országos, továbbá ágazati szintű iparfejlesztésben alkalmazandó új koncepciókat és megközelítési módokat dolgoz ki, illetőleg továbbfejleszti a meglévőket, valamint a tevékenység új irányainak meghatározása céljából tanulmányokat és vizsgálatokat végez, kellő figyelmet fordítva a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok által az iparosítási problémák megoldásában alkalmazott módszerekre;
d) előmozdítja és ösztönzi a tervezési módszerek fejlesztését és felhasználását, és hozzájárul a fejlesztési és a tudományos és technológiai programok, valamint az állami, szövetkezeti és magánszektor iparosítási terveinek kidolgozásához;
e) ösztönzi és elősegíti a fejlődő országok gyorsított iparosítását célzó integrált, több szakterületet átfogó szemléleti mód kialakítását;
f) fórumot és eszközt képez a fejlődő és az iparosodott országok között a fejlődő országok iparosítását célzó kapcsolatok, véleménycserék és - az érintett országok kérése esetén - tárgyalásaik számára;
g) segítséget nyújt a fejlődő országoknak iparágak létesítéséhez és működtetéséhez, ideértve a mezőgazdasághoz kapcsolódó és az alapiparágakat, annak érdekében, hogy a helyben rendelkezésre álló természeti és emberi erőforrásokat maradéktalanul hasznosíthassák, biztosítsák a belső piacokra és a kivitelre szánt javak termelését, valamint hogy hozzájáruljon ezen országok gazdasági önállóságához;
h) az ipari információk cseréjének központjaként szelektív módon összegyűjti és ellenőrzi, valamint közzététel céljából elemzi és feldolgozza a globális, regionális és országos, valamint ágazati szintű iparfejlesztés minden oldalú vizsgálatára vonatkozó adatokat, ideértve a társadalmilag-gazdaságilag eltérő berendezkedésű, iparilag fejlett és fejlődő országok közötti információcserét a technológiai tapasztalatok és vívmányok adatairól;
i) különös figyelmet fordít a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező vagy szigetországok, továbbá a gazdasági válságok vagy természeti csapások által legsúlyosabban érintett fejlődő országok megsegítését szolgáló különleges intézkedések megtételére, nem veszítve szem elől más fejlődő országok érdekeit;
j) ösztönzi, támogatja és segíti az ipari technológiák kidolgozását, kiválasztását, befogadását, átadását és alkalmazását, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági helyzet és az érintett iparágak sajátos szükségleteit, különös tekintettel a technológiáknak az iparilag fejlett és a fejlődő országok, valamint a fejlődő országok egymás között történő átadására;
k) szervezi és ösztönzi az olyan ipari oktatási programokat, amelyek célja, hogy segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak gyorsított ipari fejlődésük különböző szakaszaiban szükséges műszaki és más alkalmas személyzet kiképzéséhez;
l) az Egyesült Nemzetek illetékes szerveivel, a szakosított intézményekkel és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel szoros együttműködésben tanácsokat ad és segítséget nyújt a fejlődő országoknak természeti erőforrásaik helyszíni kiaknázása, megőrzése és feldolgozása terén, ezen országok iparosításának ösztönzése érdekében;
m) minta és bemutató jellegű berendezéseket nyújt az egyes ágazatok iparosításának meggyorsítása céljából;
n) a fejlődő országok közötti, valamint ezen országok és a fejlett országok közötti ipari együttműködés előmozdítását célzó konkrét intézkedéseket dolgoz ki;
o) más érintett szervezetekkel együttműködve hozzájárul a fejlődő országok regionális iparfejlesztésének tervezéséhez ezen országok regionális és szubregionális társulásai keretében;
p) ösztönzi és támogatja olyan ipari, kereskedelmi és szakmai társaságok és más hasonló szervezetek létrehozását és erősítését, amelyek megkönnyíthetik a fejlődő országok belső erőforrásainak maradéktalan hasznosítását, nemzeti iparuk fejlesztése érdekében;
q) elősegíti az ipar számára szabályozási, tanácsadó és fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó intézményes infrastruktúra kialakítását és működtetését;
r) a fejlődő országok kormányainak kérelmére elősegíti meghatározott ipari létesítmények igazságos, méltányos és kölcsönösen elfogadható feltételek melletti finanszírozását célzó külföldi tőke megszerzését.
II. Fejezet
RÉSZVÉTEL
3. Cikk
Tagok
A Szervezet tagjává válhat minden Állam, amely elfogadja a Szervezet céljait és elveit:
a) az Egyesült Nemzetek, valamely szakosított intézmény vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tagállamai az ebben az Alapokmányban a 24. Cikk, valamint a 25. Cikk 2. bekezdése szerint való részessé válással lehetnek a Szervezet tagjai;
b) az a) pontban nem említett Államok az ebben az Alapokmányban a 24. Cikk 3. bekezdése, valamint a 25. Cikk 2. bekezdésének c) pontja szerint való részessé válással lehetnek a Szervezet tagjai, azt követően, hogy felvételüket a Tanács ajánlására a Közgyűlés a jelen lévő és szavazó Tagok kétharmados többségével jóváhagyta.
4. Cikk
Megfigyelők
1. Azon megfigyelők számára, akik az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén ilyen jogállással rendelkeznek, kérésükre megfigyelői jogállást kell biztosítani, hacsak a Közgyűlés másként nem határoz.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a Közgyűlés más megfigyelőket is meghívhat a Szervezet munkájában való részvételre.
3. A megfigyelők a megfelelő ügyrendi szabályoknak és az ennek az Alapokmánynak a rendelkezéseivel összhangban vehetnek részt a Szervezet munkájában.
5. Cikk
Felfüggesztés
1. A Szervezet valamely olyan Tagjának a tagsággal együtt járó jogai és kiváltságai gyakorlása automatikusan felfüggesztődik, amelynek az Egyesült Nemzetek Szervezete tagságával együtt járó jogai és kiváltságai gyakorlását felfüggesztették.