1999. évi XCVI. törvény
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról1
1. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló - az 1994. évi XXXIV. törvénnyel, az 1994. évi LIV. törvénnyel és az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított - 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ántv.) 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, munka- és sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (továbbiakban együtt: népegészségügy) állami feladat.”
(2) Az Ántv. 1. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Szolgálat az állami költségvetésből működtetett központi hivatal.”
2. § Az Ántv. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szövegrész lép:
[A Szolgálat felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében]
„a) az ország egész területén - a fegyveres erők, beleértve az országban tartózkodó külföldi fegyveres erőket is, és a rendvédelmi szervek tevékenységének kivételével - közegészségügyi ellenőrzést végez;”
3. § Az Ántv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Szolgálat népegészségügyi tevékenysége keretében
a) vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakó-, munkahelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát,
aa) értékeli és elemzi az egészségkárosító hatások kockázatát,
ab) az egészségkárosító hatások megszüntetése, illetve csökkentése, a károsodás megelőzése érdekében közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi programokat kezdeményez, illetve végez,
ac) kezdeményezi, intézkedik és intézkedéseivel elősegíti az egészséges élet- és munkakörülmények, életmód kialakítását,
ad) az aa)-ac) pontokban foglalt feladatainak végrehajtása érdekében jogosult valamennyi természetes személytől, jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől az egészségi állapottal összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni;
b) kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerét, epidemiológiai elemzéseket végez;
c) tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, az egészségügyi szempontból megengedhető értékeket, határértékeket, az egészségkárosító kockázat csökkentésének módozatait (a továbbiakban: közegészségügyi követelmények), amelyek betartása, illetve érvényesülése lehetővé teszi a környezeti ártalmak és az egészségkárosodások kialakulásának megelőzését, fokozza az emberi szervezet teljesítő- és védekezőképességét, biztosítja az egyén, a közösség és az utód nemzedék zavartalan testi, szellemi és pszichoszociális fejlődésének környezeti feltételeit;
d) ösztönzi és szakmailag támogatja a közegészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló - az állampolgárok önálló döntését segítő közegészségügyi információn alapuló - tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakítását.”
4. § Az Ántv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A Szolgálat környezet- és településegészségügyi feladata különösen
a) közreműködés a települések környezeti levegőminőségi (immissziós) normáinak kimunkálásában, valamint a zárt terek levegőminőségi normáinak kimunkálása, a települések légszennyezettségének rendszeres ellenőrzése közegészségügyi szempontból, illetőleg a zárt terek levegőminőségének közegészségügyi vizsgálata;
b) az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kimunkálása, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvizek, palackozott vizek minőségének, a közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzése;
c) a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, normák kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése;
d) a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek kimunkálása és ellenőrzése, illetőleg a környezeti immissziós zaj és rezgés határértékek kimunkálásában és ellenőrzésében való közreműködés;
e) az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek kimunkálása és érvényesítése.
(2) A Szolgálat sugáregészségügyi tevékenysége keretében kimunkálja, ellenőrzi és érvényesíti a sugárzó anyagokkal, a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normákat, közegészségügyi követelményeket.
(3) A Szolgálat kémiai biztonsággal összefüggő tevékenysége körében ellátja a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos külön jogszabály által előírt eljárás szerinti engedélyezési és ellenőrzési feladatokat, a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények egészségügyi toxikológiai nyilvántartását és tájékoztató szolgálat működtetését.
(4) A Szolgálat munkaegészségügyi tevékenysége körében
a) kimunkálja az egészséget nem károsító munkavégzés (munkakörülmények) személyi és tárgyi feltételeit, a munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti kóroki tényezők megengedhető mértékeit (a továbbiakban: munkahigiénés határértékek), továbbá a foglalkozással összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciók megelőzésére vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: munkaegészségügyi előírások);
b) a munkaegészségügyi felügyelet keretében ellenőrzi és érvényesíti a munkaegészségügyi előírásokat, vizsgáltatja, vizsgálja a munkahigiénés határértékek betartását;
c) kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket;
d) együttműködik a foglalkozásegészségügyi szolgálattal az egészséges munkakörnyezet kialakításával, egészségkárosodások megelőzésével kapcsolatos feladatokban.
(5) Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében a Szolgálat
a) kimutatja az élelmiszerekben, italokban, élvezeti cikkekben, kozmetikai készítményekben, a gyermekjátékokban, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagokat, kimunkálja az ezekre vonatkozó közegészségügyi határértékeket és követelményeket, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során;
b) vizsgálja az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okait, a szükséges intézkedések megtétele, újabb egészségkárosodások megelőzése érdekében;
c) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, ezek alapján táplálkozási ajánlásokat dolgoz ki;
d) közreműködik a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, az élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, tároló és forgalmazó helyek működési engedélyezésével kapcsolatos eljárásban.
(6) A járványügyi tevékenység körében a Szolgálat
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, megállapítja a járványveszély vagy a járvány fennállását, és annak megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket;
b) irányítja és ellenőrzi - az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben végzi - a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fertőtlenítést és az egészségre káros rovarok, egyéb ízeltlábúak és rágcsálók (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) által okozott egészségi ártalmak megelőzését;
c) elrendeli a védőoltásokat és a járványügyi szűrővizsgálatokat, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát;
d) felügyeli és kezdeményezi a gümőkóros betegek és veszélyeztetett személyek, továbbá a nemi úton terjedő betegségekben szenvedők és fertőzésre gyanús állapotú személyek felkutatását;
e) meghatározza a lakosság járványügyi védelméhez szükséges védő-oltó, biológiai és egyéb anyagok (oltóanyagok, diagnosztikumok), eszközök előállítandó vagy importálandó mennyiségét és minőségét, készletben tartását, és engedélyezi ezek forgalomba hozatalát;
f) dönt a járványügyi tekintetben felhasználásra kerülő rovar- és rágcsálóirtó szerek, fertőtlenítőszerek és eszközök forgalomba hozataláról;
g) nyilvántartja a bejelentésköteles fertőző betegségben szenvedőket;
h) szakmai felügyeletet gyakorol a kórházhigiénés tevékenység felett, folyamatosan figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás során előforduló nosocomialis fertőzéseket, és intézkedik azok megelőzése, illetve megszüntetése érdekében.
(7) Közegészségügyi és járványügyi feladatai ellátása érdekében a Szolgálat laboratóriumokat tart fenn.
(8) Az emberi környezet szennyezettségéről és a járványügyi helyzetről megállapított adatok nyilvánosak. Életet vagy egészséget veszélyeztető mértékű környezetszennyezésről, illetve a járványról megállapított adatokat a Szolgálat köteles nyilvánosságra hozni.”
5. § (1) Az Ántv. 5. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: