1999. évi XCIX. törvény
az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról1
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
1. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa tv.) 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül termékértékesítésnek:)
„a) A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben ezt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény adóalapot csökkentő tételnek minősíti.”
(2) Az áfa tv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem minősül termékértékesítésnek, ha az egyéni vállalkozó halála esetén vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja, és az egyéni vállalkozó özvegye, örököse vagy törvényes képviselője az így megszerzett vagyon egészét gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja és nem választott alanyi adómentességet, valamint a vagyon egésze tekintetében teljesíti a 9/A. §-ban felsorolt, a kedvezményezett adóalanyra megállapított kötelezettségeket.”
2. § Az áfa tv. 12. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül:)
„j) a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében teljesített, a Honvédelmi Minisztérium által igazolt termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.”
3. § Az áfa tv. 13. §-a (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. folyamatos teljesítés: a tevékenység jellegéből fakadó, illetőleg a felek közötti szerződésben rögzített állandó rendelkezésre állás, amelyben a termék tényleges beszerzése vagy a szolgáltatás tényleges igénybevétele kifejezetten az igénybevevő döntésétől függ (így különösen a dolog módjára hasznosítható természeti erők értékesítése, a közüzemi szolgáltatások, a bérbeadás, az átalánydíjas szerződésen alapuló tevékenységek, az újság, folyóirat előfizetéses értékesítése).”
4. § Az áfa tv. 15. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg:]
„d) ügyvédi, számviteli, adóügyi szolgáltatásoknál, illetve mérnöki szolgáltatásoknál - kivéve a (2) és (4) bekezdésben meghatározott mérnöki szolgáltatásokat - továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál;”
5. § Az áfa tv. 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közös jogkezelés körében nyújtott közvetített szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás ellenértékét jogszabály vagy törvényi felhatalmazás alapján hozott felosztási szabályzat állapítja meg, a teljesítés időpontja az ellenértékről szóló értesítés kézhezvételének napja.”
6. § Az áfa tv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (a továbbiakban: előleg), a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak tekintendő.”
7. § Az áfa tv. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az a kettős könyvvitelt vezető adóalany, aki (amely) nyilvántartási kötelezettségének - a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint - módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, e § alkalmazásában az egyszeres könyvvitelt vezető adóalannyal esik egy tekintet alá.”
8. § Az áfa tv. 30. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az adóalany]
„b) könyvtári szolgáltatás (SZJ 92.51.11.0) nyújtása”
(tekintetében választhatja az adófizetési kötelezettséget is. Ha azonban élt a választás jogával, attól a választást követő második adóév végéig nem térhet el.)
9. § (1) Az áfa tv. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből [48. § (1) bekezdése] levonja]
„a) azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany - ideértve átalakulás esetén annak jogelődjét is - rá áthárított;”
(2) Az áfa tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Átalakulás esetén a jogelődnél a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától keletkezett előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási jogot a jogutód - több jogutód esetén a felek külön megállapodásában kijelölt jogutód - gyakorolja.”
10. § (1) Az áfa tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást]
„a) egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja, kivéve, ha a terméket és a szolgáltatást részben a 7. § (3) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;”
(2) Az áfa tv. 33. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:]
„c) a távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele esetén.”
(3) Az áfa tv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságon kívüli tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között arányos megosztás nem alkalmazható, az ilyen beszerzések adótartalmát - teljes egészében - le nem vonható adóként kell kezelni.”
11. § Az áfa tv. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Átalakulás esetén a cégbejegyzési kérelemről hozott végzés kézhezvétele napjáig az adóalany köteles az általa kibocsátott számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon az „átalakulás alatt” kifejezést feltüntetni.”
12. § Az áfa tv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az az adóalany, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke - kivéve a XIII. fejezetben szabályozott különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket -, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege a 8 millió forintot nem haladta meg, és az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, a tárgyévről éves adóbevallás benyújtására kötelezett.
Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany negyedéves bevallásra köteles áttérni, ha a tárgyévben a gazdasági tevékenységéből származó általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke - kivéve a XIII. fejezetben szabályozott különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket - a 8 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtani, amelyben az adóalany az értékhatárt elérte. Az adóalany havi bevallásra köteles áttérni, ha a tárgyévi első adóbevallásában megállapított elszámolandó adója pozitív előjelű, és az 1 millió Ft-ot elérte.”
13. § (1) Az áfa tv. 48. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha
a) az éves és a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany esetén
aa) a 28-29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja a 4 millió forintot, vagy
ab) a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is - jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékét megfizette;
b) a havi bevallásra kötelezett adóalany esetén az a) pontban foglalt feltételek teljesítésén túl az elszámolandó adó a tárgyéven belül legalább kettő egymást követő adómegállapítási időszakban negatív; kivéve azt az adóalanyt, aki (amely) az adózás rendjéről szóló törvény alapján gyakorított általános forgalmi adó megállapításra jogosult;
c) a jogutód nélkül megszűnő adóalany esetén a tárgyévet megelőző évben az aa) pont szerinti összesített adóalapjának
- legalább 20%-a a 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból, vagy
- legalább 40%-a az 1. számú mellékletben felsorolt termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból, vagy
- legalább 30%-a a 29. §-ban vagy az 1. számú mellékletben felsorolt termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból
származik.”
(2) Az áfa tv. 48. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (7) bekezdésre változik:
„(5) A negatív elszámolandó adót - legfeljebb annak összegéig - csökkenteni kell azon beszerzésekre jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét, illetve a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti beszerzés, a termékimport, és a 40. § (2) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett személy esetében az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg, és azt követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki. E bekezdés alkalmazásában az ellenérték megfizetettnek tekintendő, ha abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik visszatartás. A negatív elszámolandó adó vissza nem téríthető részét az adóalany a (3) bekezdés a) pontja szerint veheti figyelembe.