(6) Átalakulás esetén a jogelőd megszűnéshez kapcsolódó adóbevallásában szerepeltetett negatív elszámolandó adót a jogutód - több jogutód esetén a felek külön megállapodásában kijelölt jogutód - a (3) bekezdés a) pontja szerint fizetendő adót csökkentő tételként veheti figyelembe.”

14. § Az áfa tv. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/A. § Az az adóalany, aki (amely) bejelentkezésekor kizárólag tárgyi adómentes termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végzőként jelentkezett be, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az adóbevallási és megállapítási kötelezettség alól, ha az adott adómegállapítási időszakban kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, és a 40. § (2) bekezdése szerint adó fizetésére nem kötelezett.”

15. § Az áfa tv. 49. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 2 000 000 forint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó adóalany esetén az alanyi adómentesség összeghatára 4 000 000 forint.”

16. § (1) Az áfa tv. 65. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E fejezet rendelkezéseit arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell alkalmazni, melyet az adóalany az utas részére saját nevében - az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott utazási csomagként - teljesít, és amelyhez más adóalany által értékesített terméket és nyújtott szolgáltatást használ fel, hasznosít.

(4) E fejezet alkalmazásában teljesítési időpont a részvételre jogosító útiokmányok átadásának napja.”

(2) Az áfa tv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért, önálló pozíciószámonként számított árrés. Az árrés az utas által fizetendő adóval növelt ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértékével. Az árrés számításához szükséges adatok véglegezéséig az adó alapját az előkalkulált árrés képezi, melyet a végleges adatok alapján helyesbíteni szükséges.”

(3) Az áfa tv. 66. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany számlázási kötelezettségének olyan módot tesz eleget, hogy e fejezet rendelkezései szerint teljesített szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket és a 44. §-ának (2) bekezdése szerinti százalékértéket.

(6) Önálló pozíciószámon kell nyilvántartani azokat a szervezett utakat, amelyek azonos településre (településekre) irányulnak, azonos tartalmú és színvonalú szolgáltatásokat kínálnak függetlenül attól, hogy az azonos pozíciószámon belül eltérő időpontokban eltérő részvételi díj mellett több utazási turnus is indítható.”

17. § Az áfa tv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában

a) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1999. év július hónap 1. napján,

b) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 1998. év június hónap 30. napján

érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

18. § Az áfa tv. 70. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Nem kell nyugtát kibocsátani:]

„a) a szerencsejáték szolgáltatás (SZJ 92.71.10, kivéve a szelvényértékesítést és más kiegészítő szolgáltatást SZJ 92.71.10.9) nyújtása esetén;”

19. § Az áfa tv. 71. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdések számozása (4)-(9) bekezdésekre változik:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 2000. március 31-ig rendeletben szabályozza a közművelődési, a köz- és felsőoktatási, valamint a nyilvános könyvtári dokumentumok beszerzése esetén járó adóvisszatérítési támogatás módját és részletes szabályait.”

II. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

20. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 3. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jövedéki termékek:

a) az ásványolaj,

b) az alkoholtermék,

c) a sör,

d) a bor,

e) a pezsgő,

f) a köztes alkoholtermék,

g) a dohánygyártmány.”

21. § A Jöt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a közterületfelügyelet, az Országos Borminősítő Intézet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.”

22. § (1) A Jöt. 7. §-ának 1. pontja g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az 1. pont kiegészül a következő j) alponttal:

[1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]

„g) az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették;”

„j) a természetes személy művelésében álló, 500 m2-t meg nem haladó szőlőterületen termelt szőlőből saját fogyasztásra szánt bor előállítása az 54/B. § (3) bekezdésében meghatározott gazdasági évenként, a természetes személy háztartásában élő nagykorú családtagonként 250 liter, de háztartásonként legfeljebb 1000 liter mennyiségig;”

(2) A Jöt. 7. §-a 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő;”

(3) A Jöt. 7. §-a 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. adóraktár (ideértve az 54/E. § szerinti egyszerűsített adóraktárt is): az a fizikailag (pl. fallal, kerítéssel, mérési ponttal) elkülönített - terméktávvezeték adóraktár kivételével -, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;”

(4) A Jöt. 7. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export és import tevékenységet, és a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, terhére jogerős határozattal a kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;”

23. § (1) A Jöt. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő g) ponttal:

[(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható]

„f) adómentes felhasználás esetén az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között;

g) adóraktárból az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti esetben.”

(2) A Jöt. 11. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A termékkísérő okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei közötti szállításnak, külföldre, tranzitterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat.”

24. § (1) A Jöt. 13. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adóraktár engedélyese - ha törvény másként nem rendelkezik - a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket”

„c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha

ca) az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorló repülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából -,

cb) a gázolajat a külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajó üzemanyagtartályába töltik, feltéve, hogy a hajónak a gázolaj betöltését követően az első kikötése a határon történő jelentkezési kötelezettség kivételével Magyarországon kívül van -,