a) a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek,
b) az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott vagyonelemek elidegenítéséből származtatott Budapest VII. kerület, Wesselényi út 20-22. szám alatti székház és parkolóingatlan, valamint
c) a 8171, Balatonaliga, Aligai út 1. szám alatti Club Aliga elnevezésű ingatlanegyüttes, továbbá a 8171 Balatonaliga, Aligai út 1. szám alatti székhelyű, 19-10-500168 cégjegyzékszámú Club Aliga Vagyonkezelő Részvénytársaság kivételével
2000-ben be kell fejezni.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti vagyonelemek a kincstári vagyoni körbe kerülnek.
(3) A 6. cím vagyongazdálkodás kiadásait az 5. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek fedezik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésén túl, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket az ellátások fedezetére kell fordítani.
(5) Az 5. cím, 1. alcím az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek előirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelő előirányzatcsoporton kell elszámolni.
14. § Amennyiben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjakra befizetett összeg a folyó évi kiadásokat nem fedezi, az Ny. Alapnak a különbözetet a tényleges kiadások mértékéig a Munkaerőpiaci Alap először a 2000. évi költségvetés zárszámadásakor megtéríti.
15. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH) a késedelmi pótlék és bírság számlákra 2000-ben befolyt összeg 30%-a a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott késedelmi pótlék és bírság bevételeknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető összegéből az Ny. Alap 57%-ban, az E. Alap 43%-ban részesül.
(3) Az APEH az Ny. Alap és az E. Alap Magyar Államkincstárnál vezetett bevételi számlájára havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig átutalja a (2) bekezdésben meghatározott arányok szerinti összeget.
16. § (1) A 4. § a) pontjában meghatározott előirányzatmódosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételekből az 1. cím, 1. alcím társadalombiztosítási járulékbevételek, 1. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport biztosított által fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékbevétel, és 2. előirányzat-csoport magánnyugdíjpénztári tag által fizetett nyugdíjjárulék, 1. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport baleseti járulék, és 4. előirányzat-csoport munkáltatói táppénz-hozzájárulás, 1. cím, 4. alcím egészségügyi hozzájárulás előirányzatoknak 101%-os együttes teljesülése esetén az E. Alap 939,8 millió forintot, az Ny. Alap 1294,2 millió forintot a 2. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat postaköltségek és egyéb kiadások előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsát a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány 2000. évi személyi juttatásainak 1680 millió forint és járulékainak 554 millió forint összegű fedezetére. Az APEH XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 1680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulék kiemelt előirányzata legfeljebb 554 millió forinttal túlléphető.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, a pénzeszközátadást 100%-os mértékben teljesíteni kell. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében külön elszámol.
V. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai zárszámadásának keretében hagyja jóvá az Alapok bevételeinek és kiadásainak teljesítését, a költségvetési hiány/többlet összegét, dönt a hiány rendezésének, illetve a többlet felhasználásának módjáról.”
(2) Az AT 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”
(3) Az AT 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a) a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék;
b) 1. a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében,
2. a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék,
3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeg,
4. a germekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék,
5. az egyházi személyek és szerzetesrendi tagok után fizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék,
6. a munkanélküli járadékból (segélyből) fizetett nyugdíjjárulék;
c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot,
2. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
3. a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét,
4. az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét,
5. a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett nyugdíjbiztosítási és egyéni nyugdíjjárulék összegét,
6. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai kedvezményes nyugellátásához - a járulékkal nem fedezett többletre vonatkozóan - fizetett hozzájárulás összegét;
d) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;
e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;
f) a központi költségvetési hozzájárulások
1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék,
2. a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására biztosított költségvetési támogatás,
3. a központi költségvetésben tervezett, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatás;
g) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszatérült, bevételként elszámolt összeg;
h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;
i) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;
j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek.”
(4) Az AT 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Egészségbiztosítási Alap)
„b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot és a gyermekgondozási díjat,”
(5) Az AT 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”
(6) Az AT 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a) a munkáltatói egészségbiztosítási járulék;
b) a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék;
c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
1. a baleseti járulékot,
2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot,
3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,
4. az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulékot,
5. az Alk. tv. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
6. a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,
7. a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,
8. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira irányadó korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátáshoz történő hozzájárulást;