(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - önálló aláírási joga van, és megteheti mindazokat az intézkedéseket, illetve meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy a tanács elnöke hatáskörébe utal.

(3) A bírósági titkár ideiglenes intézkedésről nem hozhat határozatot.

(4) Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

(5) A bírósági titkár, valamint a bírósági ügyintéző kizárására a 13. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”

5. § A Pp. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a)-c) pontja értelmében ki van zárva.”

6. § A Pp. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla határoz.”

7. § A Pp. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:

a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt indítják meg;

b) azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak;

c) a szerzői és a szomszédos jogi perek - ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek és a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek;

d) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek;

e) a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek, a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek;

f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetek (pl. alapítvány) ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (pl. ügyész, miniszter) által, illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek;

g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek;

h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek;

i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349. § (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével;

j) a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet);

k) a tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása [Ptk. 236. § (2) bek. c) pont] iránt indított perek;

l) azok a megállapításra irányuló (123. §) perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha a marasztalás kérhető lenne - meghaladná az a) pontban meghatározott értéket;

m) a 2. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek;

n) azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal.”

8. § A Pp. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg.”

9. § A Pp. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a jogi személynek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.”

10. § A Pp. 32. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Külföldi jogi személyek ellen a (3) bekezdésben meghatározott bíróságon kívül az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi jogi személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi jogi személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes.”

11. § A Pp. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, illetve, ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetében a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető. Az ítélőtábla határoz a kijelölés kérdésében, ha az összeütközés a területén levő megyei bíróságok vagy munkaügyi bíróságok között merült fel, illetve, ha a területén levő megyei bíróság vagy munkaügyi bíróság kizárása esetében a területén levő másik megyei bíróság, illetve munkaügyi bíróság kijelölhető. Az ítélőtábla határoz a kijelölés kérdésében akkor is, ha az illetékességi területéhez tartozó valamely megye összes helyi bíróságának kizártsága miatt kell más bíróságot kijelölni. Egyébként a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt.”

12. § A Pp. 67. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

„g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható.”

13. § A Pp. 73/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogi képviselet kötelező:)

„a) az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint a 270. § (2) bekezdésében meghatározott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,”

14. § A Pp. 78. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 6. §-ban meghatározott esetekben alkalmazott tolmács költségeit az állam előlegezi, illetve viseli.

(5) A feleket nem lehet kötelezni olyan költségek viselésére, amelyek a bíróság érdekkörében felmerült - egyébként elhárítható - ok következtében keletkeztek. Ezeket a költségeket - külön jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli.”

15. § A Pp. 95. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (1)-(4) bekezdés számozása (2)-(5) bekezdésre változik:

„(1) A bíróság a beadványt legkésőbb a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül megvizsgálja és annak alapján intézkedik.”

16. § A Pp. 102. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.

(7) Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.”

17. § A Pp. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a meghosszabbítást a fél kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell előterjesztenie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat.”

18. § A Pp. 107. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.”

19. § A Pp. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendlekezés lép:

„(1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, a feleket tájékoztatni kell arról, hogy az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekinthetik majd meg, illetve vehetik át. A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bíróság a jegyzőkönyvet további tizenöt napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.”

20. § A Pp. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.

„120. § E törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötszázezer forint azzal, hogy az nem haladhatja meg a pertárgy értékét. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.”