1999. évi CXV. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról1
1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:)
„c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,”
2. § (1) Az Étv. 2. §-ának 2., 6., 9., 14-15. és 17. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.”
„6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.”
„9. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés - jellemzően tartózkodás - céljából.”
„14. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).
15. Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy.”
„17. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építmények.”
(2) Az Étv. 2. §-a új 9. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 9-29. pontok jelölése 10-30. pontokra változik:
„9. Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely
- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá
- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.”
3. § (1) Az Étv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat és szervei - a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint - a településrendezési feladatukat)
„a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá”
(2) Az Étv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A helyi önkormányzat egyes építésügyi feladatainak ellátásához - a főépítész vezetésével - tervtanácsot működtethet. A tervtanács működésének rendjét - a vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretei között - az önkormányzat rendeletben állapítja meg.”
4. § (1) Az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:)
„b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;”
(2) Az Étv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.”
(3) Az Étv. 9. §-ának (6)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:
a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek,
b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek.
A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell, továbbá törvénysértésre alapozott egyet nem értő vélemény esetén a szabályzat és a tervek elfogadásra nem terjeszthetők elő.
(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.
(8) Az elfogadott helyi építési szabályzatot, valamint településrendezési terveket vagy azok vonatkozó részét, illetőleg kivonatát a polgármesternek (főpolgármesternek) meg kell küldenie az azok véleményezésében résztvetteknek, továbbá a dokumentációt a külön jogszabályban meghatározott Országos Dokumentációs Központnak.”
5. § Az Étv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll.”
6. § (1) Az Étv. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben:)
„b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint”
(2) Az Étv. 12. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozási tervnek tartalmaznia kell:)
„b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását,”
7. § (1) Az Étv. 13. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább:)
„b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait,
c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait,”
(2) Az Étv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre, vagy részterületenként fokozatosan a (4) bekezdés előírásainak figyelembevételével.”
(3) Az Étv. 13. §-a (5) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik, felvezető része és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedően -”
„b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint”
8. § Az Étv. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2)-(4) bekezdések szerinti fővárosi településrendezési eszközök összehangolt nyilvántartásának szabályait a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.”
9. § Az Étv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő (1)-(3) bekezdések lépnek, a (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:
„(1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítése
a) egyetemi végzettséghez és szakirányú szakképesítéshez,
b) egyetemi végzettséghez és részlegesen szakirányú szakképesítéshez, továbbá
c) főiskolai végzettséghez és szakirányú szakképesítéshez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -, és
d) külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez kötött tevékenység (a továbbiakban együtt: településtervezési jogosultság).
(2) Településtervezési tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott körben főiskolai végzettséggel csak az végezhet, aki végzettségét legkésőbb 2005. június 30-ig megszerzi, és teljesíti a jogszabályokban meghatározott egyéb szakmai követelményeket.
(3) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át.”
10. § Az Étv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha egy adott területen nincs építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, vagy azok a korábbi előírások szerint készültek, és nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében előírtak, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően - teljeskörűen, építési munkát végezni csak e törvény, valamint az egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévő környezethez.”