IX. Cikk

Ha az Észak-atlanti Tanács másképp nem dönt,

a) bármely olyan vagyontárgy, amelyet egy Szövetséges Parancsnokság nemzetközi pénzalapjából, annak költségvetése alapján szereztek be, és a Parancsnokság már nem igényli, azt hasznosítani kell az Észak-atlanti Tanács által jóváhagyott rendelkezések értelmében, és a bevételt szét kell osztani vagy jóvá kell írni az Észak-atlanti Szerződés részes Felei között olyan arányban, amilyen arányban azok hozzájárultak a parancsnokság kiadásaihoz.

A fogadó államnak elsődleges joga van bármely ily módon eladott, a területén fekvő ingatlan megszerzésére, feltéve, hogy feltételei nem lesznek kevésbé kedvezőek, mint egy harmadik Fél által ajánlott feltételek;

b) bármilyen földterület, épület vagy helyhez kötött felszerelés, amelyet egy Szövetséges Parancsnokság által történő használatra a fogadó állam költségmentesen biztosított (a nominális költségek kivételével), és a Parancsnokság már nem igényli, azt vissza kell juttatni a fogadó államnak, illetve a fogadó Fél által biztosított vagyon értékében bekövetkezett, a Parancsnokság általi használatból származó bárminemű növekményt vagy veszteséget az Észak-atlanti Tanácsnak meg kell határoznia (figyelembe véve a fogadó Fél megfelelő törvényeit), illetve szét kell osztani, hitelezni vagy megterhelni) az Észak-atlanti Szerződés Felei között olyan arányban, mint amilyen arányban azok hozzájárultak a Parancsnokság kiadásaihoz.

X. Cikk

Minden egyes Legfelsőbb Parancsnokság jogi személyiséggel bír; képes arra, hogy szerződéseket kössön, tulajdont szerezzen és rendelkezzen azzal.

Mindazonáltal a fogadó állam ennek a jogkörnek gyakorlatát a közte és a Legfelsőbb Parancsnokság vagy bármilyen, a Legfelsőbb Parancsnokság nevében eljáró alárendelt Szövetséges Parancsnokság közötti külön megegyezések tárgyává teheti.

XI. Cikk

1. A Megállapodás VIII. Cikke rendelkezései értelmében egy Legfelsőbb Parancsnokság felperesként vagy alperesként részt vehet a jogi eljárásokban.

Azonban a fogadó állam és a Legfelsőbb Parancsnokság vagy bármely, általa felhatalmazott alárendelt Szövetséges Parancsnokság megállapodhatnak, hogy a fogadó állam járjon el a Legfelsőbb Parancsnokság nevében bármely olyan jogi eljárásban, amely számára az adott parancsnokság részes Félnek minősül a fogadó állam bírósága előtt.

2. Szövetséges Parancsnokság vagyontárgya vagy anyagi javai ellen nem lehet végrehajtási intézkedést vagy elkobzási intézkedést vagy lefoglalást foganatosítani, kivéve a Megállapodás VII. Cikkének 6. a) bekezdésében és a XIII. Cikkében foglalt célok érdekében.

XII. Cikk

1. A Szövetséges Parancsnokság bármilyen valutával rendelkezhet és bármelyik valutában működtetheti számláit annak érdekében, hogy a nemzetközi költségvetésének működését biztosítani tudja.

2. A jelen Jegyzőkönyvben részes Felek egy Szövetséges Parancsnokság kérésére elő kell, hogy segítsék az ilyen Parancsnokság anyagi eszközeinek egyik országból a másikba történő átutalását, illetve egy Szövetséges Parancsnokság által tartott bármilyen valuta bármilyen más valutába történő átváltását, amikor az szükséges bármely Szövetséges Parancsnokság igényeinek kielégítésére.

XIII. Cikk

A Szövetséges Parancsnokság saját maga által használt, illetve helyiségeiben őrzött, vagy a Parancsnokság által megfelelően felhatalmazott tagja által használt irattára és más hivatali dokumentumai sérthetetlenek, kivéve, ha a Parancsnokság lemond e mentességről.

A Parancsnokság a fogadó állam kérésére és azon állam egy képviselőjének jelenlétében ellenőrzi a dokumentumok minőségét, hogy megbizonyosodjék arról, hogy jogosultak-e a mentességre ezen Cikk értelmében.

XIV. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv vagy a Megállapodás egésze vagy egy része - az Észak-atlanti Tanács döntése alapján - vonatkozhat bármely olyan nemzetközi katonai Parancsnokságra vagy szervezetre [ezen Jegyzőkönyv I. cikkének b)-c) bekezdéseiben foglaltakon kívül], amelyeket az Észak-atlanti Szerződés értelmében állítanak fel.

2. Amikor az Európai Védelmi Közösség működni kezd, a jelen Jegyzőkönyv vonatkozhat egy Szövetséges Parancsnoksághoz tartozó Európai Védelmi Erők állományára és azok hozzátartozóira az Észak-atlanti Tanács által meghatározható időben és módon.

XV. Cikk

A jelen Jegyzőkönyvben részes Felek közötti vagy Szövetséges Parancsnokság és ilyen részes Felek közötti, a Jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő összes nézetkülönbség a vitában álló felek közötti tárgyalás útján rendezendő anélkül, hogy bármilyen külső igazságszolgáltatáshoz folyamodnának.

Ha a jelen Jegyzőkönyv vagy az Egyezmény kifejezetten ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, a közvetlen tárgyalás útján nem rendezhető nézetkülönbségeket az Észak-atlanti Tanács elé kell utalni.

XVI. Cikk

1. A Megállapodás XV. és XVII-XX. Cikkeit a jelen Jegyzőkönyv vonatkozásában úgy kell alkalmazni, mintha azok annak szerves részét képeznék olyan módon, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodástól függetlenül felülvizsgálás, felfüggesztés, megerősítés, ahhoz való csatlakozás, felmondás, vagy bővítés tárgya lehessen azon rendelkezéseknek megfelelően.

2. A jelen Jegyzőkönyv a fogadó állam és egy Legfelsőbb Parancsnokság közötti kétoldalú megállapodás által kiegészíthető, illetve a fogadó állam és egy Legfelsőbb Parancsnokság hatóságai a megerősítés előtt adminisztratív eszközök révén ezen Jegyzőkönyv vagy a Megállapodás bármely rendelkezését életbe léptethetik.

Aminek bizonyságául alulírott meghatalmazottak jelen Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Párizsban, 1952. augusztus 28-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hitelesként, egyetlen eredeti példányban, amelyet az Amerikai Egyesült Ĺllamok Kormányának levéltárában kell elhelyezni.

Az Amerikai Egyesült Ĺllamok Kormánya köteles az összes aláíró és csatlakozó állam számára egy-egy hiteles másolatot küldeni.”

3. § A Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásáról, valamint ennek érdekében további szabályozásról és a szükséges nemzetközi szerződések megkötéséről, illetve azok kezdeményezéséről a Kormány gondoskodik.

4. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 2. §-a 30 nappal a csatlakozási okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezése után lép hatályba.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.