1999. évi CXX. törvény

a büntető jogszabályok módosításáról1

1. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az)

„b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,”

(2) A Btk. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő.”

(3) A Btk. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.”

2. § A Btk. 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 2-3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha)

„2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bek., 175/A. § (2)-(4) bek., 175/B. § (3)-(5) bek., 197. § (2)-(3) bek., 198. § (2)-(3) bek., 200. § (2)-(3) bek., 259. § (2)-(4) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)-(4) bek.],

3. bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítése [205. § (3) bek. b) pont], kerítés [207. § (3) bek. c) pont], embercsempészés [218. § (3) bek.], pénzmosás [303. § (3) bek. a) pont], devizabűncselekmény [309. § (5) bek. c) pont], adó- és társadalombiztosítási csalás [310. § (5) bek. b) pont], csempészet és vámorgazdaság [312. § (4) bek. c) pont], lopás [316. § (7) bek. c) pont], csalás [318. § (7) bek. c) pont], zsarolás [323. § (3) bek.], orgazdaság [326. § (6) bek. c) pont],”

(miatt szabták ki.)

3. § A Btk. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt.

(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti.

(3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e.”

4. § A Btk. 63. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, e § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amelyet az elkövető átruházott, feltéve, hogy a megszerzőnek az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt.

(3) Ha az elkövető a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyont gazdálkodó szervezetre ruházta át, a vagyonelkobzás akkor rendelhető el, ha a gazdálkodó szervezet ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagjának vagy tisztségviselőjének az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt.

(4) A (2)-(3) bekezdés esetén a vagyonelkobzás elrendelhető akkor is, ha a megszerző személyében jogutódlás következett be.

(5) A vagyonelkobzást pénzösszegben kell elrendelni, ha a vagyont az elkövető jóhiszemű harmadik személyre, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott módon gazdálkodó szervezetre ruházta át.”

5. § A Btk. 112. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § jelenlegi rendelkezése az (1) bekezdés megjelölésre módosul:

„(2) A fiatalkorú esetében a feltételes szabadságra bocsátás a 47. § (4) bekezdésének b)-e) pontja alapján nem zárható ki.”

6. § (1) A Btk. 137. §-ának 2. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:)

„i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben;”

(2) A Btk. 137. §-ának 5., 9. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;”

„9. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;”

„12. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzététele útján történő elkövetését is érteni kell;”

(3) A Btk. 137. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„17. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

7. § A Btk. 138/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevétel csökkenésének összege

a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,

b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,

c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,

d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,

e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.”

8. § A Btk. 148. §-a és címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

„A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés

148. § A 147. § szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő (368. §) ellen követi el.”

9. § A Btk. 154. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Tiltott toborzás

154. § Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra, vagy katonai kiképzésre toboroz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

10. § A Btk. 166. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

11. § A Btk. 195/A. §-ának címe és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tiltott pornográf felvétel készítése

(1) Aki kiskorú személyről video-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készít, ilyen képfelvételt forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen képfelvételt más számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

12. § A Btk. 211. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során”

13. § A Btk. 213. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

„a) engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül állít elő vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához vagy terjesztéséhez engedély vagy nyilvántartásba vétel szükséges,”

(vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.)

14. § A Btk. 258/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

15. § (1) A Btk. 259. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt)

„b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva”

(követik el.)

„(4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

16. § A Btk. 260. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

17. § A Btk. 277. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

18. § A Btk. 300/C. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A büntetés)

„c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen jelentős kárt okoz.”