19. § A Btk. 303. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy”
20. § A Btk. 309. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) különösen jelentős értékre,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékre,
c) bűnszervezet tagjaként
követik el.
(6) Aki a bűncselekményt jelentős, vagy ezt meghaladó értékre gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
21. § A Btk. 310. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„310. § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb mértékben csökken.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege jelentős mértékben csökken.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken,
b) az adó-, társadalombiztosítási csalást bűnszervezet tagjaként követik el.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti.”
22. § A Btk. 310/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése
310/A. § (1) Aki a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói vagy munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege jelentős mértékben csökken.
(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított munkaadói vagy munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel a munkaadói vagy a munkavállalói járulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig a munkaadói vagy munkavállalói járulék tartozását, illetve a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás tartozását kiegyenlíti.”
23. § A Btk. 310/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„310/B. § (1) Az a foglalkoztató, aki a biztosított részére járó személyi jellegű juttatásból levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetését önhibájából elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a foglalkoztató, illetve egyéb szerv, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy társas vállalkozó, aki a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék befizetését önhibájából elmulasztja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege jelentős mértékű, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű.
(4) Az elkövető nem büntethető, ha a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.
(5) Ha a fizetésre kötelezett nem természetes személy, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tettesként a járulékfizetés teljesítéséről rendelkezni jogosult személy követheti el.”
24. § A Btk. 312. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) különösen jelentős értékű vámárura,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura,
c) bűnszervezet tagjaként
követik el.”
25. § A Btk. 313/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bankkártyával visszaélés különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(7) A (2)-(6) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a bankkártyával visszaélést a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.”
26. § A Btk. 316. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
a) a lopást különösen jelentős értékre,
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) a lopást bűnszervezet tagjaként
követik el.”
27. § (1) A Btk. 317. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha)
„c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra”
(követik el.)
(2) A Btk. 317. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre,
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.”
28. § A Btk. 318. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
c) a csalást bűnszervezet tagjaként
követik el.”
29. § A Btk. 319. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A büntetés bűntett miatt)
„d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt”
(okoz.)
30. § A Btk. 320. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.”
31. § A Btk. 321. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást)
„a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,”
(követik el.)
32. § A Btk. 322. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan
követik el.”
33. § A Btk. 324. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.”
34. § A Btk. 326. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki: