c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét;
d) az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott eseteken és módon - a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;
e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
f) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;
g) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek;
h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek.
(2) Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja.
A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése
11. § (1) A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából
a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;
b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően - adatokat gyűjtenek és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra.
(2) A gazdasági kamarák az (1) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása során kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
Az országos kamarák feladatai
12. § (1) Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:
a) véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;
b) kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel;
c) összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját;
d) megszervezi a magyar gazdasági napokat;
e) kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét;
f) kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot;
g) külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában.
(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.
13. § (1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 10. § (1) bekezdésének c)-h) pontjai kivételével a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.
(2) Az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 12. §-ban foglalt közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal.
14. § A gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.
IV. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARA SZERVEZETE
Az önkormányzati jogok gyakorlása
15. § A gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat e törvénynek és az alapszabályuknak megfelelően gyakorolják.
A gazdasági kamara alapszabálya
16. § (1) A gazdasági kamara alapszabályában - e törvény keretei között - meg kell határozni
a) a kamara nevét és székhelyét,
b) a kamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;
c) a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;
d) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;
e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait;
f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait,
g) a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját,
h) a küldöttválasztás részletes szabályait;
i) az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;
j) a kamarai osztályok számát és fajtáit, küldöttgyűléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módját,
k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;
l) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;
m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját,
n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek meghatározását;
o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;
p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek meghatározását;
q) az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait;
r) a kamara éves költségvetésének és a beszámoló (mérleg) elfogadásának rendjét;
s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit.
A területi gazdasági kamara küldöttgyűlése
17. § (1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés.
(2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;
c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
d) a más kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról való döntés;
e) az alapszabályban a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy.
18. § (1) A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.
(2) A küldöttgyűlést - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a kamara elnöke hívja össze.
(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes. A küldöttgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza meg.
(4) A jelenlévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges
a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához;
b) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához;
c) a tagozati autonómiát érintő döntésekhez;
d) az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.
(5) Az alapszabály az ügyek meghatározott körére nézve a (4) bekezdésben foglalt aránynál szigorúbb szavazati arányt is meghatározhat.
Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlése
19. § (1) Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a gazdasági kamarák küldötteiből delegált küldöttgyűlés.
(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az országos gazdasági kamara alapszabályának, más önkormányzati szabályzatának és az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása;
b) a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;
c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
d) az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervnél;
e) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esetében a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;