1999. évi CXXII. törvény

egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról1

I.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van a munkaerő-piaci szervezet e törvény 13/A. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.”

2. § Az Flt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére elsősorban a III. fejezetben meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatásokat kell alkalmazni.”

3. § Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

[(4) A helyi önkormányzat döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. Ezen túlmenően:]

„a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során részt vesz a munkanélküliek részére történő közhasznú foglalkoztatás szervezésében, valamint külön törvény szerint szervezi a rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását,”

4. § Az Flt. III. fejezetének „A foglalkoztatást elősegítő támogatások” címe helyébe a „Munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások” cím lép, és e címet követően az Flt. a „Munkaerő-piaci szolgáltatások” alcímmel és a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A munkaerő-piaci szervezet a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti.

(2) A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők:

a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása,

b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,

c) munkaközvetítés.

(3) Támogatás nyújtható annak, aki a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel nyújtja.

(4) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat - a szolgáltatások szakmai követelményeit a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit. A szociális és családügyi miniszter a rendeletnek a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás szolgáltatásra vonatkozó szabályait a gazdasági miniszterrel egyetértésben adja ki.”

5. § Az Flt. 16/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § (1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha

a) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében,

b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy

c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti, és

d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.”

6. § Az Flt. a 19/A. §-át követően a következő alcímmel és 19/B. §-sal egészül ki:

„Munkaerő-piaci programok támogatása

19/B. § (1) A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő munkanélküli számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.”

7. § Az Flt. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„20. § (1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-18/A. §-ban, a 19/A-19/B. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható.

(2) A szociális és családügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait.”

8. § (1) Az Flt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Ha a 16-18/A. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ,

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan.”

(2) Az Flt. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatás jogszabály alapján visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a külön jogszabályban meghatározott módon számított késedelmi kamat terheli. A támogatást nyújtó szerv vezetője különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamatok, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől. Ez a jogkör az eljárás bármely szakaszában gyakorolható.”

9. § Az Flt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A munkanélküli részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátásként munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, valamint költségtérítés jár. Az 58. § (9) bekezdésében szabályozott kiegészítő segélyre a 37-38. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

10. § (1) Az Flt. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[25. § (1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki]

„b) a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik,”

(2) Az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha]

„c) a várható kereset a munkanélküli járadék összegét, illetőleg - amennyiben a munkanélküli járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,”

11. § Az Flt. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

„(7) A munkanélküli járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott - a munkanélküli járadék alsó határának számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni.”

12. § (1) Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkanélküli járadék folyósítási idejét az (1) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.”

(2) Az Flt. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.”

(3) Az Flt. 27. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Annak részére, aki a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli járadék folyósításának ideje alatt, annak kezdő időpontjától számított 180 napon belül kezdi meg, és a képzés időtartama alatt a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimeríti, a munkanélküli járadékot a képzés hátralévő időtartamára - legfeljebb azonban a képzés megkezdésétől számított 365 napig - tovább kell folyósítani. A 14. § (8) bekezdésében foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.”

13. § (1) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:]

„d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat,”

(2) Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

„f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

g) a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítette.”

14. § Az Flt. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: