„(4) Ha a munkanélküli járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésének a), c)-e) pontjában meghatározott feltételek, a munkanélküli járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel - figyelemmel a 26. § (7) bekezdésében foglaltakra - tovább kell folyósítani.”

15. § (1) Az Flt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[30. § (1) A munkanélküli részére - kérelmére - nyugdíj előtti munkanélküli segélyt kell megállapítani, ha]

„b) legalább 140 napon át munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamát kimerítette,”

(2) Az Flt. 30. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását]

„a) a kereső tevékenység időtartamára,”

(3) Az Flt. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytat kereső tevékenységet, a nyugdíj előtti munkanélküli segély havi összegét az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka napjaira jutó összeggel csökkentetten kell folyósítani. Az egy napra jutó összeg kiszámítására megfelelően alkalmazni kell az (5) bekezdésben foglaltakat.”

(4) Az Flt. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

„(8) Ha a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítása szünetelésének oka megszűnik, azt a munkanélküli részére tovább kell folyósítani, feltéve, ha öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.”

16. § Az Flt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Aki munkanélküli ellátásban részesül, az ellátással összefüggő körülményeiben bekövetkezett változást a tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. A munkanélküli ellátásban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.

(2) Ha a munkanélküli ellátásban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát nem kell előre bejelenteni, de alkalmi munkavállalói könyvét a munkanélküli ellátás számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.”

17. § Az Flt. 37. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) Ha a munkanélküli ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli ellátást visszafizetni.

(4) A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás visszakövetelésétől. Ezt a jogát az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.”

18. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) A Munkaerőpiaci alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, a MAT működtetésére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

g) működési alaprészt a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, valamint az Országos Munkaügyi Módszertani Központ törvényben meghatározott alapfeladatai ellátására, továbbá fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerő-piaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra;

(2) Az Flt. 39. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók az alap könyvvizsgálatának díja arányosan, valamint az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.”

(3) Az Flt. 39. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

„(5) A Munkaerőpiaci Alapon belül a (3) bekezdésben felsorolt alaprészeken kívül munkahelyteremtési és foglalkoztatásfejlesztési célelőirányzatot kell elkülöníteni. A célelőirányzat felhasználásáért a költségvetés általános szabályai szerint a gazdasági miniszter a felelős.

(6) A Munkaerőpiaci Alap külön jogszabályban foglaltak szerint hozzájárul a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és az Szt. szerinti rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósításához.”

19. § (1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/A. § (1) A Munkaerőpiaci Alappal - a 39. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a szociális és családügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,

b) a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel

megosztva gyakorolja.”

(2) Az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Munkaerőpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek, valamint a 39. § (5) bekezdésében meghatározott célelőirányzat közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímenként (kiemelt előirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belül további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a többi alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter állapítja meg.”

20. § (1) Az Flt. 43. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

„c) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;”

(2) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-f) pont megjelölése e)-g) pontra változik:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

„d) az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásra;”

21. § Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális és családügyi miniszter, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.”

22. § Az Flt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § A Szociális és Családügyi Minisztérium és a munkaügyi központ határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható.”

23. § Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában]

„e) kereső tevékenység: - az 1-2. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt;

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja,

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.”

24. § Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:

[(5) E törvény alkalmazásában]

„n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogviszony,

o) közhasznú tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek.”

II.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

25. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.”

(2) Az Szt. 3. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

„(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.”

26. § Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;”