1999. évi CXXIV. törvény

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről1

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.

2. § A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabványozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutőzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.

3. § A Felügyelet hatásköre kiterjed:

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.),

c) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,

d) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,

e) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.),

f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

h) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,

i) az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények,

j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.

4. § (1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt az e törvényben és a 3. §-ban felsorolt törvényekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.

(5) A Felügyelet tevékenységéről minden év március 31-éig beszámol a Kormánynak, továbbá minden év július 31-éig közzéteszi éves tájékoztatóját.

(6) A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő, és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

Nemzetközi együttműködés

5. § (1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.

(2) A nemzetközi együttműködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) a pénzügyi szervezetek alapításának, működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,

b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.

Határozatok közzététele

6. § (1) A Felügyelet a bank- és értékpapírtitok, a pénztártitok, a biztosítási titok, valamint az üzleti titok megtartása mellett - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak vagy a pénztártagok védelme érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben és az általa célszerűnek tartott más módon közzétenni.

(2) A Felügyelet rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét,

b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött.

A Felügyelet vezetői és alkalmazottai

7. § (1) A Felügyeletet az elnök vezeti, akinek egy helyettese van.

(2) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja és hívja vissza. A Felügyelet elnökhelyettesét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az elnök és elnökhelyettes kinevezésének időtartama hat év.

(3) A Felügyelet elnöke és elnökhelyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Kormány nevében a pénzügyminiszter gyakorolja.

(4) Felmentéssel szűnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha

a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,

d) tevékenységével a Felügyelet működését veszélyezteti,

e) a Kormány megítélése szerint az elnök vagy az elnökhelyettes neki felróható módon nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(5) Ha a Felügyelet elnökének, illetőleg elnökhelyettesének megbízatása felmentéssel szűnik meg, a felmentést nyilvánosan indokolni kell.

(6) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók azzal, hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány negyvennyolc százalék.

(7) A Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.

8. § A Felügyelet elnöke

a) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,

b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

d) képviseli a Felügyeletet,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor.

9. § (1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az választható meg, illetve nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevél.

Összeférhetetlenség

10. § (1) A Felügyeleten nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt, vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi szervezettel - a Hpt. 110. §-a (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos Betétbiztosítási Alappal. Nem jelenti e tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár, illetőleg biztosítási egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a Hpt. 177. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közhasznú társaság felügyelő bizottsági tagságával.

(3) A Felügyelet köztisztviselője az öröklés kivételével:

a) tulajdont pénzügyi szervezetben,

b) állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, valamint zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt,

c) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt (az Épt. 5. §-a) nem szerezhet.

(4) A Felügyelet köztisztviselője pénzügyi szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának pénzügyi szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(5) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és egyéb befektetési eszközét a kinevezéstől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(6) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(8) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.