8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) javaslata alapján magasabb is lehet. Az ezt követően fennmaradó összegből a felügyeletet ellátó szerv vezetője dönt - a pénzügyminiszter egyetértésével - jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) felhasználható összegről.

(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó, a 2000. évben megszűnő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó ellenérték - az Ifjúsági és Sportminisztérium által javasolt építési beruházáson, ingatlanvásárláson, felújításon és rekonstrukción kívül - felhasználható a Magyar Állam 100%-os tulajdonában, az ifjúsági és sportminiszter vagyonkezelése mellett megalakuló sportlétesítményeket vagyonkezelő és fejlesztő gazdasági társaság megfelelő alapítói vagyonnal való ellátásához is.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenértékkel a kiadási és bevételi előirányzatukat megnövelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) értékesítését követően 60 napon belül tájékoztatást ad a pénzügyminiszter számára a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről a felhasználás célját megnevezve.

(5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcím-csoportjainak kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(7) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 50 000 forint.

(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig - saját hatáskörében - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50%-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter hozzájárulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékekre fordítható. Erről a KVI a kincstári vagyonért felelős minisztert félévente tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történő átalakulásukig a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábort, a nemzeti sportuszodákat - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten az (1) bekezdés szerinti jogcímen - havi bontásban - 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

13. § (1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

14. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 540 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 225 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerint sport és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2000. évi összege 2 160 000 forint/fő.

15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 4. pontját. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. h), valamint 3-5. pontjai.